A megkésett beszédfejlődésről: honnan számít kórosnak, ha nem beszél a gyermek?

A megkésett beszédfejlődés fogalma

Tipikus nyelvi fejlődés esetén az első szavakat 10-18 hónapos korban mondják ki a gyermekek. Ezt a fejlődési mérföldkövet a gőgicsélés és a gagyogás előzi meg. Az előbbi 3-6 hónapos korban figyelhető meg, ahogyan a gyermek a hangjával játszik, az utóbbi 6 hónapos kor után a már egyre inkább anyanyelvi hangzókészlettel történő halandzsázást jelenti.

Régebben úgy tartották, a gyereknek 3 éves koráig „jogában áll hallgatni”, ma azonban egyre inkább terjed az a nézet, hogy komolyabb problémákat lehet megelőzni, ha nem várunk ilyen idős korig a fejlesztéssel. Ezért a ma uralkodó álláspont szerint megkésettnek tekinthető a beszédfejlődés akkor, ha a gyermek a második születésnapjára nem rendelkezik legalább 50 szavas aktív szókinccsel.

Mindez nem feltétlenül jelent komoly problémát. Különösen fiúknál gyakori, hogy valamivel a második születésnapjuk után hirtelen megindul a beszédük, ezért az ő esetükben legtöbbször nem is kezdenek terápiába 2,5 éves koruk előtt. Mivel a lányok fejlődése e téren hagyományosan gyorsabb, ha kislányunk 2 évesen még nem igazán mond semmit, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni.

A jelenséghez néha egyéb problémák is társulnak: megkésett mozgásfejlődés a nagymozgások területén, fáradékonyság, nehéz tájékozódás, illetve egy idő után a kommunikáció nehézsége miatt fellépő magatartásproblémák.

Súlyosabb kórkép az akadályozott beszédfejlődés, azaz a diszfázia, amely mindenképp indokolja a fejlesztés gyors megkezdését.

A megkésett beszédfejlődés okai
 

A jelenségnek több oka is lehet:

•    Öröklődés: Az esetek 20 százalékában apai ágon halmozódás figyelhető meg
•    Lassabb agyi érés
•    Méhen belüli, születés közben vagy azután történt agyi sérülés
•    Koraszülöttség
•    Általános ügyetlenség
•    Ingerszegény környezet
 

Fejlesztés otthon

Gyanúra adhat okot, ha a baba nem kezd el gagyogni, vagy ha a beszéd megindulásakor nem következetesen helyettesíti a hangokat (pl. a labdát hol daddának, hol jappának mondja).

A következő praktikákkal segíthet a szülő:

•   Ismétlődő szituációkban használjuk mindig ugyanazokat az egyszerű szerkezeteket!
•  Tartsunk kiszámítható napirendet, ahol az egymást követő tevékenységeket mindig ugyanazokkal a szavakkal kísérjük.
•   Meséljünk, mondókázzunk sokat a gyereknek
•   Dicsérjük sokat, ha látjuk rajta az igyekezetet, hogy ki szeretné fejezni magát

Gyanú esetén minél előbb kérjük szakember – elsősorban logopédus – segítségét! Minél idősebb ugyanis a gyermek, annál valószínűbb, hogy a lemaradást nem fogja tudni magától behozni. Ilyen esetben a nagyobb gyerek nehezen fejezi ki magát, anyanyelvét nem használja helyesen, gyakran fullad makogásba a mondandója. Ez nem csak az iskolai teljesítményét hátráltathatja, hanem a kortárskapcsolaira is negatívan hat.

Ne várjunk tehát 3 éves korig a fejlesztéssel! Minél fiatalabb korban ismerik fel a problémát, annál valószínűbb, hogy iskolakezdésre akár teljesen sikerülhet felszámolni a lemaradást.

Kapcsolódó cikkeink:

• Megkésett beszédfejlődés
• A tabletező kisgyerekek később kezdenek beszélni
• Nem beszél a gyerek?
• Okos, de ügyetlen: miért ilyen ez a gyerek? – Érzékelési zavarok, amikről még keveset tudunk

Kép: Skitterphoto / pixabay