A mesék feldolgozása, újraalkotása a megszokottól eltérően, másképpen

Darainé Pethő Ildikónak hívnak. 1998-tól a jelenlegi munkahelyemen, Nyíregyházán a Tündérkert Keleti Óvoda székhelyintézményében dolgozom, a Maci csoportban,  6-7 éves gyerekekkel foglalkozom.  Fontosnak tartom, hogy a tanulási tevékenységeket is játékba ágyazva, játékként megélve, élményszerű módszerekkel valósítsam meg. A tavasz témakört a megismert versek, mesék segítségével, innovatív, újszerű módszerek, drámajátékok beépítésével, egyéni ötleteim alapján keretbe ágyazva, komplex formában dolgoztam fel.

Egyik délelőttömet szeretném bemutatni, melynek keretében összefoglaltam a gyermekek tavasszal kapcsolatos, környezeti témakörben szerzett ismereteit, kiemelt figyelmet fordítva a környezetvédelemre.

Arra törekedtem, hogy a föld élővilágával kapcsolatos irodalmi műveket szemléletesen, élményszerűen mutassam be.

Változatos, a gyermekek képzeletét megmozgató tevékenységeket szerveztem. Ezen a délelőttön kolléganőim is részt vettek egy munkaközösségi foglalkozás formájában, megismerkedtek ezekkel az újszerű módszerekkel.  

Bízom benne, hogy a cikkemben bemutatott tevékenységekből, egymás módszereit megismerve, az óvodapedagógusok és szülők sok felhasználható ötletet találnak majd. Céljaim és feladataimként tűztem ki azt, hogy gyermekek a délelőtt folyamán a dráma – és képzeletjátékok segítségével, az alkotás örömét átélhessék, fejlődjön kreativitásuk, improvizációs készségük. A föld természeti kincsihez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakításával a környezettudatos szemlélet és magatartásmód kialakulását segítsem.

Figyelmet fordítottam arra, hogy az anyanyelvi nevelés feladatai is megvalósuljanak. Lehetőségeket, szituációkat teremtettem a gondolataik, érzéseik, élményeik megfogalmazására, a nyelvi kifejezőkészség, összefüggő beszéd fejlesztésére, a szókincs bővítés elősegítésére. A kommunikációs képességeket a különféle szituációk keltette érzelmek és magatartásmódok kifejező ábrázolásával fejlesztettem. A nevelési feladatok közül leginkább a szociális képességek (empátia, tolerancia, önbizalom, mások iránti bizalom, együttműködés, egymásra figyelés) fejlesztésére adtak lehetőséget a szervezett tevékenységek.

A verses-mesés dramatikus délelőttöt előkészítették a megelőző hetekben szervezett tevékenységek:

• Séták, kirándulások során a természetben bekövetkezett változások, fejlődések, jelenségek figyelemmel kísérése (növények fejlődése, a föld hőmérsékletének, állagának változása, bogarak előbújása, vakondtúrás stb.)
• Nagyító használatával a föld és élőlényeinek részletes vizsgálata.
• Kísérlet: természetben le nem bomló és kommunális hulladékok földbe helyezése ősszel, megtekintése tavasszal (Mit fogadott be a föld magába?)
• Kis fa ültetése, virágoskert gondozása.
• Magvak, hagymák ültetése, vetése a kis kertbe és csoportszobában elhelyezett virágtartó edényekbe.
• Vízzel és víz nélkül fejlődött növények
• Gyökeres és száras növények elültetése.
• Fény nélkül és fény biztosításával fejlődött növények.
• Földdel való érintkezés: Játékok a homokkal homokozóban és a homok – víz asztalon. Terepasztal – felszíni formák alakítása.
• Rajzolgatás az udvaron pálcikával, fadarabokkal, újjal.
• Barkácsolás: Pókhálók, pókok, katicabogarak barkácsolása.
• Barkácsolás: kerítések, kiskert vesszőből és spatulából, hegy, tó, folyók, fák stb.  papírból, textilanyagból.
• Kiskertek, fák, virágok, sziklakert barkácsolása.
• Virághagymák, magvak gyűjtése, ültetése.
• Mesegyűjtés.
• Pantomimjáték
• Kertépítés szívószállal: Virágok, fák részekből való kirakása az apró elemek papírból készült elemek felszívásával és elhelyezésével.
• Gyűjtőmunka: Kavicsok, szárazvirágok gyűjtése a sziklakertépítéshez

A délelőtt folyamán  kialakult játéktevékenységek:

• Építések a szőnyegen: A fantáziájuk alapján megépített épületekhez az előző hetekben barkácsolt kiegészítők beépítése.
• Játékok a mesesarokban: A megismert tavaszi mesék saját készítésű képeinek időrendbe helyezése. Mesélés a képek alapján, a megismert mesék felidézése vagy újraalkotása.
• Kakukktojás játék: Az egy meséhez tartozó képek közé kerülő, oda nem illő kép felismerése.
• Mi változott meg? – játék: Az időrendbe sorba rendezett képek sorrendjében történő változás felismerése.
• Homokkép készítés – homokba rajzolás ujjal vagy pálcikával fantázia alapján.
• Tavaszi kép alkotása elképzelés alapján síkidomokból.
• Földgömb nézegetése, játék a mágneses játékkal (földrészekhez a megfelelő állatok megkeresése.)
• Játék a virágkártyákkal – virágok párosítása árnyképükkel.
• Memória bújócska: A föld felszíneit, növényeit ábrázoló táblák vizuális emlékezet utáni párosítása.

A tevékenység megnevezése: Szabadítsuk ki a napocskát! – interaktív dramatikus játék.
Téma: Tavaszi mesék, versek.
Motiváció: A teremből kimentem, majd behoztam egy kosarat, melyben kiscsibék voltak. Beszélgetést kezdeményeztem a gyerekekkel arról, hogy vajon hogyan kerülhettek ide? …Talán a” Nagytakarítás a napnál” c. meséből? Miért bújtak össze? Fáznak… stb. Megkérdeztem, hogyan tudunk rajtuk segíteni? A sok válasz után az egyik gyerek felvetette, hogy keressük meg és szabadítsuk ki a napocskát, ahogyan az állatok tették ezt a mesében. Kialakítottuk a gyerekekkel teremrendezéssel az utazáshoz szükséges helyet, majd beültünk a „Hullámvasútba” és elindultunk meseországba.

Utazás hullámvasúttal meseországba: Egymás vállát megfogva az első gyermek leguggolása, majd felállása után a következő guggolt le és állt fel. Ez így folytatódik tovább.

Találkozás Tündéranyóval (szituációs játék): Mikor megérkeztünk Meseországba Tündéranyó, akinek a meseország kapujában kellene állnia nem volt ott. Kimentem a teremből megkeresni őt, majd egy varázsköpönyeget öltöttem és Tündéranyó személyében megérkeztem. A gyerekek meglepődtek, de a varázslatos szituáció annyira elragadta őket, hogy el is feledkeztek arról, hogy az én hol maradtam vajon. Bemutatkoztam, mint Tündéranyó, szituációs beszélgetést kezdeményeztem a gyerekekkel, majd kértem őket, mutatkozzanak be nekem „titkos nyelven”.(csak magánhangzók hangoztatásával mondják ki a szavakat)                                

Mesegyűjtés: Meseországba csak az léphetett be, aki nagyon szereti a meséket. Ezt be kellett bizonyítani Tündéranyónak. Sok-sok mese címét idézték fel a gyerekek.        

Füllentő játék (képzelet játék): Aki szereti a meséket, az maga is szeret meséket kitalálni, a mesék viszont nem igaz történetek. A  következő próba az volt, hogy a gyerekeknek be kell bizonyítani , hogy  maguk is  tudnak olyan dolgokat kitalálni, ami nem igaz. Társaikról kellett valótlan tulajdonságokat állítaniuk.

A félelmek elvarázsolása (képzelet játék): Meseországba csak azok a gyerekek léphetnek be, akiknek nincsenek félelmeik, ezért meg kellett szabadulniuk a félelmeiktől. Tündéranyóként varázsboltot nyitottam, majd aki elmondta, hogy mitől szokott félni, annak megvásároltam a félelmét. Puszi, simogatás vagy ölelést kérhettek cserébe. A félelmeket egy képzeletbeli zsákba raktuk, bekötöttük a zsák száját, majd  kidobtuk az ablakon.

Bátorságpróbák (drámajáték- vakjáték): Varázslat történt, elvesztettük a látásunkat (csukott szemmel tájékozódtunk). Csak hangokat hallottak a gyerekek, ezek alapján tudtak tájékozódni, tovább menni. A varázslat megszűnt, a lányok visszanyerték a látásukat, segíthettek a fiúknak az eligazodásban, a hátuk mögött vállfogással irányították őket. A bátrak sötét alagútján (bekötött szemmel) átkelhettek  a legbátrabbak. A többi gyerek két sorba állt egymással szemben, ők alkották az alagutat, segítették a folyosón átkelő gyereket, simogatással jelezve az alagút széleit.

Pihenés egy virágos mezőn (képzeletjáték): Egy szál letépett virágot találunk. (természetesen művirágot használtam). Beszélgettünk a növényekről, leszakíthatjuk-e azokat, mit kell tennünk a növények, a környezetünk védelmében.

Vershallgatás: Goethe: Talált kincs. (Szoktam olyan verseket is elmondani a gyerekeknek, amikkel  csak a rácsodálkozás, a  az irodalmi élménynyújtás a célom.)                    

Versmondás: Zelk Zoltán: A kis kertész (közösen elmondtuk a témához kapcsolódó, már ismert verset).

Mesehallgatás: Fésűs Éva: Mókus Peti kiskertje (az új mesét elmeséltem a gyerekeknek). A mese játékos formában segítette  a környezettudatos szemlélet formálását.
A meséhez saját készítésű képeket is használtam, melyek a mese főbb eseményeit jelenítik meg: A magvak elvetését, a gyökeres növények ültetését és a gyökér nélkül ültetett növényeket.

Kirándulás Meseországban (drámajáték)
Improvizált mozgásokkal, beszélgetéssel játszottuk el a következő tevékenységeket:      Hegymászás
Erdőjárás
Fák vagyunk

Méhecskék beszélgetése  (anyanyelvi képzeletjáték):
Két méhecske találkozott egy virágon. A méhecskék a saját nyelvükön, zümmögve beszélgettek, csak a hangszín, hangerő, hanglejtés stb, segítségével érzékeltettem miről is szól a vitájuk. A gyerekek elmesélhették, vajon mit mondhattak egymásnak a méhek.     

A nap házánál (Szituációs játék):
Megérkeztünk a nap házához, de a napocskát egy sötét felhő betakarta, mélyen aludt. Beszélgetésbe kezdtünk a napocskával (napocska báb), de nem akart felébredni. A gyerekekkel közösen kitaláltuk, megterveztük mivel is lehetne felébreszteni (zenéléssel, énekléssel). Amikor felébredt megtisztogattuk, majd kiballagott az égre és vidáman ragyogott.       

Utazás vissza az óvodába.: Tündéranyó ráültette a gyerekeket egy varázsszőnyegre, majd elbúcsúzott. Miközben a gyerekek szeme csukva volt, tündéranyó átváltozott. Üdvözöltük egymást a gyerekekkel, örültünk a visszatérésnek, majd röviden elmesélték a meseországi kalandokat.                                                                

Csendjáték: A kis virág suttogása. A talált  kis virágot  körbe adtuk egymásnak,  majd amikor átadta egy gyerek  a következőnek,odajött hozzám és a fülembe súgta, hogy neki mit suttogott a kis virág. Közben egy kellemes, nyugtató zene szólt.                         

A tevékenységekben felhasznált irodalom:
Nagytakarítás a napnál (szlovák népmese)
Goethe: Talált kincs
Zelk Zoltán: A kis kertész
Fésűs Éva: Mókus Peti kiskertje

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.