Míg egy egyházi iskolába járó gyermekre 200 ezer forint normatív támogatás jut, addig az állami oktatásban tanuló társára ennek alig a negyede, 55 ezer forint fordítható – többek között ezt tartalmazza Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest ügyvezetője által készített elemzés.
Romhányi munkájához a Magyar Államkincstár adatait használta fel, a kiszámítás azonban nem volt egyszerű: a magyar oktatásfinanszírozás nehezen átlátható, az egyházi iskolák pedig az államitól eltérő jogcímek alatt kapnak támogatást.
A több pénz, és az ezzel járó kedvezőbb körülmények – modernebb épület, színvonalasabb programok – mellett sok család számára egyéb szempontból is vonzóak ezek az iskolák. Az egyházi iskolák kevésbé központosítottak, mint az államiak, ami a szabad tankönyvválasztásban is megnyilvánul – és ez nem utolsó szempont a sokat bírált állami tankönyvek fényében.
Olvasd el ezt is: A jövő évtől csak állami tankönyvből taníthatnak a tanárok – videóüzenetben tiltakoznak a szülők
A pedagógusok is gyakran jobban fizetettek, ami azzal jár, hogy többen jelentkeznek ezekre az állásokra, könnyebb a valóban elhivatott és motivált kollegákat kiválasztani és megtartani.
Emellett az egyházi intézményeknek joguk van felvételi beszélgetésen szűrni a diákok családjait, aminek eredményeképpen a 2010-es évekre ezek az iskolák lettek a magánintézmények helyett a szegregáció fő színterei. 2016-ban már 200 ezer diák tanult egyházi fenntartású általános- vagy középiskolában (magániskolában 60 ezer), az érintett szülők pedig az országos átlagnál magasabban képzettek es jobb módúak voltak.
Márpedig kit lehetne hibáztatni azért, ha a jobban felszerelt, motiváltabb pedagógusokkal teli, jobb minőségű oktatást nyújtó iskolát választja a gyerekének – személyes vallásosságától teljesen függetlenül?
Kép: MichaelGaid / Pixabay
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak