A vastagbélrák szűrés lehetőségei Magyarországon

Miért van szükség szűrővizsgálatokra?
Szűrővizsgálatot akkor érdemes alkalmazni, ha a daganat még a kifejlődés kezdeti szakában, vagy az előtt felismerhető, és valamilyen beavatkozással megelőzhető vagy kezelhető. Ilyen betegségnek számít a vastagbélrák is, hiszen az esetek többségében egy rákmegelőző állapotból, polipból indul ki, és a polipok, valamint a korai daganatok többnyire nem okoznak panaszt. Ezzel szemben azoknál, akik csak panasz esetén mennek el orvoshoz, sokkal nagyobb valószínűséggel áll fenn előrehaladott és rosszabb gyógyhajlammal bíró daganat.

Már kialakult daganat esetén a prognózis nagyban múlik a daganat stádiumán is. Talán ez is magyarázza a vastagbélrákos egyének túlélésében rejlő különbségeket: az 5 éves betegségmentes túlélés 61% az USA-ban, ahol régóta végeznek szűrővizsgálatokat, és mindössze 30% a kelet-európai országokban!
Ezen a helyzeten segít az időben elvégzett vastagbélrákszűrés.

Kiket érdemes szűrni?

– Akik elmúltak 50 évesek.
– A vastagbelet érintő gyulladásos bélbetegségben szenvedőket.
– Akik elsőfokú rokonánál 50 éves kor alatt diagnosztizáltak vastagbélrákot, azoknak már 50 éves kor alatt érdemes elvégezni a vastagbél endoszkópos vizsgálatát.

A szűrővizsgálat módszerei:

1. Leghatékonyabb a colonoscopia, vagyis vastagbéltükrözés 50 éves korban, majd ismétlés 10 év múlva. Hátránya, hogy előtte speciális diétára és béltisztításra (hashajtásra) van szükség, esetenként fájdalommal jár, vagy altatást igényel. Utóbbi a költségeket és a vizsgálat időtartamát jelentősen megnöveli.
2. Virtuális colonoscopia, más néven CT-colonographia: érzékenysége fél cm-nél nagyobb polipok esetén a colonoscopiával vetekszik. Nem fáj, de béltisztításra ebben az esetben is szükség van. Hátránya, hogy sugárterheléssel jár, és pozitív esetben colonoscopos kontroll szükséges.
3. Enzimes béldaganatszűrés, az úgynevezett M2 PK enzim székletből történő kimutatása. Érzékenysége már kialakult rák esetén magas, de polip, vagyis rákmegelőző állapot biztos kimutatására nem alkalmas. Éppen ezért évente javasolt a megismétlése.
4. Vér kimutatása a székletből. Fontos tudni, hogy egy minta nem elegendő. A vizsgálathoz három külön napon levett minta szükséges, és a vizsgálatot évente javasolt megismételni. Ha a mintákból csak egy is pozitív, akkor vastagbéltükrözésre van szükség.
5. Sigmoideoscopia, vagyis a vastagbél alsó szakaszának átvizsgálása 5 évente. Ez a módszer Magyarországon sose terjedt el igazán, külföldi alkalmazása is visszaszorulóban van.
6. Széklet DNS teszt – a daganat megváltozott DNS-ét mutatják ki. Tudomásom szerint Magyarországon csak kísérleti jelleggel végzik.

A jövőben várható módszerek:

– CCSA-2 (colon cancer specifikus antigén-2) kimutatása székletből. Új módszer, most van elterjedőben. Hátránya, hogy kisebb polipok, rákmegelőző állapotok esetén nem megbízható.
– Kapszulás vastagbéltükrözés – az első kísérleti vizsgálatot már Magyarországon is elvégezték, a nemzetközi tapasztalatok biztatóak, de egyelőre nem elérhető a módszer.
– A CT vagy MR colonographia továbbfejlesztése – utóbbi vizsgálat nem jár sugárterheléssel
– Mikro-robotok, önmagát feljuttató „okos” colonoscop, stb.

Amennyiben többet szeretne megtudni a vastagbélrák szűrési lehetőségekről, keresse fel valamelyik gasztroenterológiai szakrendelőt, vagy háziorvosát!

Végezetül egy jó tanács: 4 héten túl fennálló véres széklet, a széklethabitus megváltozása, vagy hasi fájdalom esetén, különösen, ha elmúlt 50 éves, mindenképpen forduljon gasztroenterológushoz! A felsorolt tünetek esetén ugyanis már nem szűrésről, hanem panaszt okozó betegség kivizsgálásáról van szó.