Egyik területe az endoscopia, amikor hajlékony eszközzel vizsgáljuk az emésztőrendszer felső (oesophagogastro-duodenoscopia – nyelőcső-gyomor-patkóbél tükrözés) vagy alsó (recto-colonoscopia végbél – vastagbéltükrözés) részét. Másik területe a laparoscopia, amikor merev eszközzel, a hasfalon ejtett 1-2 cm-es nyílásból tekintjük át a C02 segítségével felfújt hasüreget. Ilyenkor a bevezetett kamera által közvetített képet egy monitoron látjuk, amely a beteg mellett helyezkedik el.
Kíméletesebb beavatkozás
Ez a módszer lehetőséget ad diagnosztikus és terápiás beavatkozásokra egyaránt. Az eljárás előnye, hogy a betegen a műtét típusátólfüggően 2-3 darab, 1-2 cm-es műtéti seb keletkezik, a korábbi lényegesen nagyobb műtéti hegeket okozó módszerekkel szemben. Műtét után a beteg sokkal hamarabb felkelthető ágyából, hamarabb visszatérhet a közel normális életvitelhez, 2-3 nap után otthonába távozhat, és csak varratszedésre kell ismét jelentkeznie. Az otthoni ápolás gyakorlatilag nem jelent megterhelést a családnak, hiszen a beteget nem korlátozza a sebek feszülése okozta fájdalom.
A hasüregi szerveknek is kisebb megterhelést jelent, így a hasi műtétek jelentős hányadában kialakuló hasüregen belüli összenövések, és ezáltal a késői szövődmények veszélye is csökken. Daganatos betegségek során, az esetlegesen folyamatban lévő kemoterápiás kezelés alatt a sebgyógyulási hajlam kedvezőtlenebb, ezért a szükségessé váló szövettani mintavételt is célszerű ezzel a módszerrel elvégezni.
A gyakorlatban
Osztályunkon a 90-es évek közepe óta végzünk laparoszkópos műtéteket. Használjuk herevisszér (varicocele), epekövesség (cholelithiasis), petefészek ciszták ellátására, valamint bizonytalan eredetű, más eszközökkel nem tisztázható kórképek esetében. A hasfalba helyezett fémhüvelyeken (trokárokon) keresztül vezetjük a hasüregbe a változó vastagságú (8 mm-1,4 cm) eszközöket. A műtét során az operáló orvos a műszer külső végét mozgatva végez beavatkozást, mely a külső monitoron követhető. Műtéti típustól függően egy vagy két orvos segédkezik a kamera és más műszerek kezelésében, miközben a teljes érzéstelenítésről (altatásról) az aneszteziológusok gondoskodnak.
Összefoglalva tehát kijelenthetjük, hogy gyakorlott kézben az ilyen eljárások kisebb műtéti megterhelést, kisebb műtétet követő fájdalmat, gyorsabb gyógyulást, kevesebb "rossz élményt" jelentenek a betegek és családtagjaik számára.
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek