Hirdetés Partneri kampány helye
Egészség

Akár génszerkesztési technológiával is kezelhetnek egy ritka betegséget

A legújabb gyógyszerfejlesztéseknek köszönhetően az örökletes angioödéma, ez a nem egyszer életveszélyes állapottal járó ritka betegség akár már a közeljövőben génszerkesztési technológiával is kezelhetővé válik - mondja dr. Farkas Henriette, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászai és Hematológiai Klinika egyetemi tanára, az Országos Angioödéma Referencia és Kiválósági Központ vezetője.

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
Akár génszerkesztési technológiával is kezelhetnek egy ritka betegséget

Az örökletes angioödéma (Hereditary Angioedema – HAE/HANO) egy ritka betegség, ami olyan ödémás rohamokat képes okozni, amelyek életveszélyes állapotot is előidézhetnek. Az ödéma jelentkezhet kézen, lábon, arcon és a gégében, ez utóbbi fulladáshoz vezethet.

A hasban fellépő ödéma rendkívüli fájdalmakkal jár, mert a bélfal ödémás duzzanata átmeneti bélelzáródást okozhat, és a páciensek akár több műtéten is átesnek, pedig azok a betegség felismerésével elkerülhetők lennének – magyarázza dr. Farkas Henriette.

dr. Farkas Henriette

A betegségnek nem minden beteg esetében vannak egyformán súlyos tünetei, sőt vannak, akik panaszmentesek. A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja többek között erre keres magyarázatot, valamint azt vizsgálja, mitől függ, hogy melyik testrészen jelentkezik az ödéma, és mi befolyásolja az ödémás rohamok gyakoriságát.

A HAE apai és anyai ágon is öröklődhet, 50-100 ezer emberből egyet érint. A hazai központban valamivel több mint 200 regisztrált angioödémás beteget gondoznak, a valós betegszám azonban ennél nagyobb lehet – jelzi a kutatóorvos.

A betegség felismerését ugyanis jelentősen megnehezíti, hogy a tünetek igen hasonlóak allergiás kórképekhez, akut hasi katasztrófához, ezért az érintetteket általában évekig tévesen diagnosztizálják. Azért, hogy ez változzon, dr. Farkas Henriette és munkatársai rendszeresen tartanak továbbképzést szakorvosoknak, illetve a Semmelweis Egyetemen már a kurrikulum részeként tanulnak a hallgatók az örökletes angioödémáról.

Dr. Farkas Henriette kiemeli: az örökletes angiödéma halálozása még az 1900-as évek második felében is nagyon magas, 15-30% volt a világban, napjainkra azonban a fejlett országokban, így Magyarországon is kezelhető betegséggé szelídült. Ez döntően annak köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben számos új gyógyszert fejlesztettek ki az ödémás rohamok akut kezelésére és azok megelőzésére is. Ezek Magyarországon térítésmentesen hozzáférhetők. A legtöbb, jelenleg használt készítményt a páciensek saját maguknak is beadhatják vénásan, illetve a bőr alá fecskendezve. Az önadagolásra idehaza az Országos Angioödéma Központban tanítják meg az érintetteket.

A legújabb kutatások eredményeként ugyanakkor az ödéma kialakulásának megelőzésére már létezik szájon át szedhető gyógyszer, és már belátható távolságban van ilyen az akut tünetekre is – jelezte a kutatóorvos. Hozzátéve: ez nagy könnyebbség lesz azoknak, akiknek nyilvános helyen (utcán, vonaton stb.) kellett eddig szúrniuk magukat ödémás rohamuk során azért, hogy ne kerüljenek életveszélybe.

A gyógyszerfejlesztések egy másik iránya a géntechnológia, azon belül a génszerkesztés, amely irányulhat a hibás gén kikapcsolására, kijavítására és az inhibitor fehérjehiány pótlására, és ez új távlatokat nyithat – mondja dr. Farkas Henriette.

Számos betegség megelőzésében, illetve kezelésében, így a HAE-ban is jelentős szerepet játszhat egy másik úttörő technológia, az mRNS, amelyről annak kidolgozója a Nobel-díjas Karikó Katalin tartott előadást a központ által nemrégiben megrendezett nemzetközi workshopon.

illusztráció: iStock

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek „Bevittük a kórházba, és pár nap múlva már meg sem ismert” – miért válik zavarttá az idős beteg a kórházban, és mit tehet a család? Külön ambulanciát kellett nyitni a szifiliszes gyerekeknek – a legfiatalabb beteg mindössze kétéves volt Tündéreket nézhetnek vérvétel közben a gyerekek – így csökkentik a félelmet a debreceni klinikán A szerepek utáni időszámítás: A női lét láthatatlan forradalma 50 felett Néha ki kell lépni a digitális világból és visszatérni a sajátunkba Egy szétszórt anyuka 3 szabálya, melyek révén a kacatok 90 százalékától megszabadult Nem mindegy, milyen folyadékkal vesszük be a gyógyszert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük