Amikor néhány kiló fogyás az életet jelentheti – Elhízás és a rák kapcsolata

2017 februárjában a WHO Nemzetközi Rákkutatási Hivatala és az Európai Elhízástudományi Társaság együtt hívja fel a súlyfelesleggel élők figyelmét a fokozott rákrizikóra. Milyen daganatok kockázatát növeli az elhízás, és megelőzhető-e az életmód megváltoztatásával a rák? – ezekre a kérdésekre Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász, a MediFat igazgatója segítségével keressük a választ.
 

Súlyfelesleggel összefüggő rosszindulatú daganatok

“Az utóbbi években több, nagy esetszámot áttekintő összefoglaló tanulmány is arra a megállapításra jutott, hogy van összefüggés bizonyos, az életmóddal összefüggő rosszindulatú daganatfajták előfordulási gyakorisága és a túlsúly, vagy elhízás fennállása között. Abban mindenki egyetért, hogy legjobb a rákot megelőzni, ezért nagy jelentőségű az a tény, hogy a 10 leggyakoribb rákfajta nagy részét megelőzhetjük az egészségtudatos életmóddal.

Magyarországon különösen fontos a daganat megelőzés, hiszen mind a túlsúly/elhízás, mind a daganatos megbetegedések számát tekintve a világranglista élmezőnyébe tartozunk.
A túlsúllyal és elhízással összefüggő rosszindulatú daganatok: nyelőcső-, vékonybél-, vastagbél-, végbél-, máj-, epehólyag-, hasnyálmirigy-, vese-, agyhártya-, és pajzsmirigyrák, egyes vérképzőszervi rákos betegségek (pl. leukémia, mielóma multiplex, limfóma). Ide tartozik még férfiak esetében a prosztatarák, nőknél pedig a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, és az emlőrák (klimaktérium után).” – mondja Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos.
 

Testsúly-függő rákrizikó növekedés

A tápláltsági állapot kategóriák megállapítása a testtömeg index (BMI) alapján történik, így normális, túlsúly, és elhízott tartományba sorolhatóak az emberek. A nagyobb súly-, és zsírfelesleg általában nagyobb rák kockázatot jelent, ennek mértéke függ még a daganat típusától és a nemtől is.
 

“A testsúly-függő rákrizikó növekedést sokan jobban megérthetik kilogrammokban kifejezve. Nőknél például 13 kg súlytöbblet 60%-al növeli a méhtestrák, vagy az epehólyagrák rizikóját, 34%-al a veserák kockázatát. Férfiaknál 15 kg súlyfelesleg 52%-al növeli a nyelőcsőrák, 24%-al a vastagbélrák rizikóját.
Jelenleg is intenzív kutatások folynak a súlyfelesleg és a rák kockázat növekedés közti kapcsolat okainak feltárására. A legvalószínűbb ok a súlytöbblettel összefüggő alacsony szintű krónikus gyulladás a szervezetben, amely az immunrendszer működését kedvezőtlenül befolyásolja, és hosszú távon a DNS-t is károsítja. A zsírfelesleg az ösztrogén, tesztoszteron, bizonyos stresszhormonok, és az inzulin túltermeléshez vezet, így fokozza a krónikus gyulladást. Az utóbbi időben a bélflóra egészségtelen irányba történő eltolódása is felvetődött oki tényezőként, ami a krónikus gyulladás fenntartásán kívül az anyagcsere megváltozásához is vezet. A D3-vitamin hiánya szintén szerepet játszhat bizonyos ráktípusok (pl. prosztata-, hasnyálmirigy-, emlő-, petefészek-, és vastagbélrák) kialakulásában.” – árulja el Dr. Gajdács Ágnes.
 

A leggyakoribb rosszindulatú daganatok 1/3-a megelőzhető!

“A testsúly-függő rákrizikó megelőzésében elsődleges fontosságú a súly- és zsírfelesleg, és ezen belül a zsigeri zsírtömeg csökkentése. Hosszú távú cél az egészséges testsúly és testösszetétel (zsír/izom arány) elérése és megőrzése.
A fogyást segíti, de önmagában is képes a rákrzikó csökkentésére a fizikai aktivitás fokozása. Több testmozgás, kevesebb ülés, heti 150 perc közepes intenzitású testmozgás beillesztése az életmódba a megelőzés eszköze, heti 300 perc közepes intenzitású testmozgás pedig a fogyás ütemét is felgyorsítja.
A hatékony testsúlykontroll és a rák megelőzés elképzelhetetlen az egészségtudatos táplálkozás nélkül. Számos tudományos vizsgálat igazolta mérsékelt kalóriabevitel mellett a megfelelő zöldség-, és gyümölcsfogyasztás, valamint rostbevitel daganat megelőző hatását.
A WHO ajánlása szerint napi 5 adag, azaz 400 g zöldség, és gyümölcs napi bevitelére kell törekedni (1 adag=80 g). Az európai felnőttek többsége azonban nem fogyasztja el ezt a mennyiséget, és az európai gyerekeknek is csak 6-24%-a éri el a kellő adagot. Kutatások szerint az ajánlottat is meghaladó mennyiségű, napi 8 adag, többségében friss zöldség (5 adag) és gyümölcs (3 adag) rendszeres fogyasztása 25%-al csökkenti a daganatos halálozás rizikóját.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a konzerv zöldségek és gyümölcsök nem csökkentik a rákrizikót, a gyümölcslevek és üdítők, illetve más, magas kalóriatartalmú ételek, italok fogyasztása sem ajánlott! Az optimális rostfogyasztás (napi 30 g) és a megfelelő mértékű folyadékbevitel kombinációja hozzájárul az egészséges bélflóra és normális széklet kialakításához. A vörös húsok (pl. marha, birka, sertés), illetve a feldolgozott húskészítmények rendszeres fogyasztása fokozhatja a daganatképződés kockázatát, ezért ezekből hetente maximum 500 g (megfőtt mennyiség) az ajánlott adag.
Az alkoholfogyasztás jelentős mérséklése bizonyos daganatfajták (pl. májrák) fokozott rizikóját csökkenti.
A dohányzás elhagyása és a füstmentes környezet kialakítása nemcsak a tüdőrák, hanem más rákfajták megelőzésében is fontos szerepet játszik.
Az anyatejes táplálás legalább a gyermek 6 hónapos koráig az anyai mellrák megelőzés egyik eszköze lehet, ráadásul a baba egészséges életkezdésének fontos eleme. Napfényszegény időszakban elengedhetetlen a D3-vitamin pótlás, melynek bizonyos rákfajták rizikójának csökkentésén kívül számos egészségügyi előnye van. A pozitív életszemlélet, a megfelelő stresszkezelés meditációval, relaxációval, vagy egyéb módszerekkel javítja az életminőséget, és rákmegelőző hatású lehet. Az egészségtudatos életstílus része a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel, hiszen a daganatok, vagy azt megelőző eltérések korai felfedezése az életet jelentheti!” – hívja fel a figyelmet Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász, a MediFat igazgatója.

Indexfotó: MabelAmber/pixabay