Hirdetés Partneri kampány helye
Egészség

Anamnézis: az orvos-beteg kapcsolat első lépése

Az orvos-beteg kapcsolat első lépése, mely kórházi zárójelentésben, az ún. orvosi "közbeszédben" gyakran fordul elő. Ez az anamnézis, magyarul a kórelőzmény nevű kifejezés. Mi ez közelebbről, hogyan készül az anamnézis felvétele, amely minden további orvosi vizsgálódás kiindulópontja - ezt mutatja be cikkünk.

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
Anamnézis: az orvos-beteg kapcsolat első lépése

Az anamnézis, a kórelőzmény felvételével indul minden orvos-beteg kapcsolat. Ezért fontos, kivéve az életet veszélyeztető sürgősségi helyzeteket, hogy ennek felvétele lehetőleg kellemes, barátságos körülmények között történjen, és ténylegesen kialakuljon az orvos és betege között a bizalmi kapcsolat.

Sokszor azért is fontos ez, mert a beteg esetleg nem érti pontosan, mit kérdeznek tőle, vagy bizonyos dolgokat elhallgat, szemérmesség, vagy egyéb szempontok miatt, tehát nagyon lényeges a tapintatos, megértő "kikérdezés" az orvos részéről.

A legfontosabb panasz

A probléma mindig onnan indul, miért is kereste fel az illető az orvost? Milyen panasza, tünete volt, amellyel úgy vélte, hogy orvoshoz kell fordulnia. Ilyenkor a fő panasz mellett kerülnek rögzítésre a beteg főbb személyes adatai, előző (kórházi) kezelései, foglalkozása stb.
Az orvos kikérdezi, hogy a fő, vezető panasz mellett vannak-e egyéb panaszai, akár azzal összefüggésben, akár más jellegű bántalmak, tünetek.

Mi a mostani probléma?

Ilyenkor az orvos megkérdezi annak időbeli "kifutását", mikor jelentkezett először, éppen milyen körülmények között, a beteg milyen élethelyzetében. Esetleg nem volt-e mérgező, toxikus anyagoknak kitéve stb. Ha a tünet visszatérő, mikor, milyen körülmények között, milyen intenzitással jelentkezik. Érzi-e úgy, hogy munkáját, mindennapos tevékenységét ez a panasz gátolja, rontja, korlátozza. Áll-e jelenleg gyógyszeres kezelés alatt, ha igen, milyen betegségre, a gyógyszerelés pontos adatai.

Régebbi adatok: gyerekkor, betegségek, műtétek…

Korábbi betegségek felsorolása, a gyermekkortól kezdődően. Indul a tipikus gyermekbetegségekkel (kanyaró, bárányhimlő, mumpsz stb.), és a megkapott védőoltásokkal.
Jelentősebb felnőttkori betegségek: cukorbetegség, magas vérnyomás, infarktus, stroke, fertőző májgyulladás, tbc, kórházi tartózkodások a belgyógyászati betegségek miatt. Műtétek, mikor, melyik kórházban, milyen belszerven, vagy milyen sérülést, törést stb. követően.
Gyógyszerek: korábban és jelenleg kapott gyógyszerelés, a gyógyszerek nevei, melyiket, mióta szedi, milyen betegségekre rendelték, milyen napi dózisban. Ezen felül milyen egyéb, "házi” szereket, vénynélküli készítményeket, étrend-kiegészítőket, homeopátiás, egyéb terápiás szereket szed, kap.
Allergiák kikérdezése: ismert gyógyszerallergia, bármely egyéb allergiás állapot (szénanátha, asztma, ételallergiák, környezeti allergiák stb.)
Vérátömlesztés: volt-e, időpontja, oka, volt- e bármely reakció, rendellenesség
Érzelmi állapot: hangulati zavarok, korábban állt-e a beteg pszichiátriai kezelés alatt, annak részletei.
Nőbeteg esetén: szülések, szülészeti események (abortusz, koraszülés stb.), a gyermekekkel kapcsolatos főbb adatok.

Családi környezet, anamnézis

Ezt követi a szélesebb körű adatfelvétel, ami a beteg családját érinti. Az illető betegségében szenvedő rokonok. A közvetlen család etnikai hovatartozása, egészségi állapota, halálozások, oka, milyen életkorban következtek be.
A családban ismert fontosabb betegségek: magas vérnyomás, szívbetegség, magas koleszterin szint, daganatos betegségek, tbc, stroke, epilepszia, cukorbetegség, köszvény, vesebetegségek, allergiák, reumatoid betegségek stb.
A házastárs és gyermekek életkora, egészségi állapota. Ha fennáll örökletes betegség, a vérrokonság feltérképezése (szülő, nagyszülő, oldalági rokonság).

Személyes és társadalmi tényezők, szociális helyzet

Végül pedig minden olyan adat, tényező, amely a beteg "társadalmi beágyazottságára” vonatkozik.
Személyes: születési hely, neveltetés, otthoni környezet, szülők (elválás, különélés), gazdasági háttér, iskolai végzettség, családban elfoglalt hely, elégedettség, stressz, érdeklődési kör.
Szokások: étrend, táplálkozás, alvás, testmozgás, "legális" drogok (kávé, nikotin, alkohol), kábítószer-fogyasztás részletei.
Szexualitás: "vágyak és gondok", teljesítőképesség, szexuális aktus gyakorisága, orgazmus, partnerváltások.
Otthon: lakáskörülmények, gazdasági helyzet, betegségbiztosítás, háziállatok stb.
Foglalkozás: alapképzettség, jelenlegi foglalkozás, van-e munkahelye, önálló vállalkozó, napi szellemi és fizikai munka, tevékenység, múltbeli hatások, ártalmak, foglalkozás körében elszenvedett mérgezések.
Környezeti hatások: utazás, trópusi országok, fertőzések
Vallási hovatartozás: csak és amennyiben adott vallás a vizsgálatokkal és a gyógykezeléssel kapcsolatos speciális tiltásokat tartalmaz

Szerző: dr. Székely Gábor
Forrás: Egészségkalauz
Fotó: en.wikipedia.org

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek „Bevittük a kórházba, és pár nap múlva már meg sem ismert” – miért válik zavarttá az idős beteg a kórházban, és mit tehet a család? Külön ambulanciát kellett nyitni a szifiliszes gyerekeknek – a legfiatalabb beteg mindössze kétéves volt Tündéreket nézhetnek vérvétel közben a gyerekek – így csökkentik a félelmet a debreceni klinikán A szerepek utáni időszámítás: A női lét láthatatlan forradalma 50 felett Néha ki kell lépni a digitális világból és visszatérni a sajátunkba Egy szétszórt anyuka 3 szabálya, melyek révén a kacatok 90 százalékától megszabadult Nem mindegy, milyen folyadékkal vesszük be a gyógyszert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük