A beiratkozás időpontja ugyan településenként, kerületenként némileg eltérhet egymástól (az időpontot ugyanis az illetékes önkormányzat jelöli ki), az azonban biztosra vehető, hogy valamikor május első felében kell közösségbe induló csemeténket felvetetni az ovisok listájára. Nagyjából két hónapunk van tehát arra, hogy számba vegyük a lehetőségeket, meglátogassuk a kiszemelt intézményeket, és eldöntsük, melyik intézmény lesz legmegfelelőbb csemeténk – és családunk – számára.
Vegyük hát sorba, milyen lehetőségeink vannak, s milyen szempontokat kell mérlegelnünk a jó döntés érdekében.
Létezik ugyan körzeti felosztás, ám a választás a szülő szíve-joga: nem kötelező a területileg illetékes óvodát választanunk, bármely, a gyermeket fogadó intézménybe beírathatjuk leendő kiscsoportosunkat. Ahol valamilyen oknál fogva sok a gyerek, – pl. budapesti agglomeráció – ott előfordulhat, hogy csak a körzeti óvoda (sőt, időnként az sem!) veszi fel a gyermeket, de országos viszonylatban nem ez a jellemző, bátran keresgélhetünk tehát!
A választás egyik meghatározó szempontja az ovi holléte. A leggyakrabban előforduló két variáció, hogy a szülők vagy a lakóhelyhez, vagy a munkahelyükhöz közeli óvodát választják. Érdemes végiggondolnunk, ki fogja hozni/vinni a gyereket, mert a lakóhely/munkahely és az óvoda közötti távot naponta minimum kétszer (de ha az anyuka pl. otthon van a kistestvérrel, akkor bizony naponta négyszer) kell megtenni, esőben, hóban, fagyban és kánikulában is. Évekig.
Ha a helyet illetően már határozott elképelésekkel rendelkezünk, érdemes feltérképezni a környéken lévő óvodákat. Címeket, tippeket könnyen szerezhetünk ismerősi, baráti körből, a játszótérről, telefonkönyvből, vagy akár az Internetről is!
Sétáljunk az óvodák környékén, nézzük meg, mekkora kertje van, mennyire van közel zajos, forgalmas főútvonalhoz, hová néznek a csoportszobák ablakai, lehet-e parkolni a környéken (elég zavaró és kiábrándító dolog naponta kétszer percekig körözni a környéken, hogy végre belátható távolságon belül szabad parkolóhelyet találjunk…).
Ha elégedettek vagyunk a látottakkal, bátran menjünk be, és keressük a vezető óvónőt. Én személy szerint nem tartom szükségesnek az előzetes bejelentkezést, sokkal őszintébb, tisztább képet kapunk az illetőről, ha váratlanul állítunk be hozzá, s nem tudott felkészülni érkezésünkre.
Beszélgessünk vele, kérdezzük meg, milyen szolgáltatásokat nyújt az óvoda, milyen nevelési elvekre helyezik a hangsúlyt, mennyi a térítési díj, kell-e hozni ágyneműt, tisztasági csomagot, törölközőt, vagy ezt ők biztosítják, van-e tornaterem, logopédus, pszichológus, szerveznek-e úszásoktatást, zeneórát, angolt, vagy bármit, amit mi fontosnak tartunk. Érdeklődjünk a napirendről: hogy mikor nyit az ovi, meddig kell legkésőbb beérni, meddig kell elvinni a gyereket, és mi a teendő betegség esetén. Kérdezzük meg, menyi a csoportlétszám (nagyon eltérő számokat is hallhatunk!) Nézzünk be a csoportokba: mekkora a terem, elég világos-e, gyerekbarát, vidám-e a környezet, milyen játékok vannak, stb. Ha lehetséges, nézzük meg az udvart is!
Az itt látottak/hallottak, valamint a vezető személyisége alapján már minden bizonnyal körvonalazódik a véleményünk, még egy fontos lépés azonban hátra van.
Az óvodás időszak meghatározó szereplője az óvónő! Sok helyen már ilyenkor tudják, melyik óvónő kap ősszel kiscsoportot. Kérdezzünk rá, lehet-e már ezt tudni, és ha pozitív a válasz, ismerkedjünk meg az illetővel. A szülő számára nagyon sokat jelent, hogy egy szimpatikus, gondos emberre hagyja ott nap mint nap gyermekét!
Ha a kiválasztott környék néhány óvodájával végigcsináljuk a fenti műveletsort, minden bizonnyal találunk olyat, mely minden igényünket kielégíti. Ne sajnáljuk az ismerkedésre az időt, a gondosan előkészített választás a jó döntés, a gondtalan, élményekkel teli óvodás évek záloga!
Jó keresgélést minden érintettnek, és sok sikert a választáshoz!
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak