A tejfehérje-allergia a leggyakoribb ételallergia a csecsemők és kisgyermekek körében, a gyermekek három százalékát érinti1. A csak anyatejjel táplált csecsemőknél jóval ritkábban, míg az ekcémás bőrbetegségben szenvedő gyermekeknél sokkal gyakrabban jelentkezik a tünetegyüttes. A megfelelő kezelés hiánya súlyos allergiás sokkhoz is vezethet, ezért az Első 1000 Nap program szakértői a megelőzés jelentőségére és a már kialakult allergia esetén szükséges teendőkre hívják fel a figyelmet.
A tejfehérje-allergia egy specifikus; tejet vagy tejszármazékot tartalmazó élelmiszer fogyasztása után jelentkező tünetegyüttes. A tejben található fehérjéket idegen anyagként észleli a szervezet és kóros immunválasz, ellenanyag-termelés indul meg ellenük. Bár a tünetek hasonlóak, a tejfehérje-allergia és a laktózérzékenység valójában két eltérő rendellenesség: Tejallergia esetén a szervezet az elfogyasztott tejben lévő tejfehérjét allergénként észleli és ellene kóros immunválaszt ad, míg laktózérzékenység fennállásakor a laktáz enzim részleges vagy teljes hiányáról beszélünk, így a tejcukor nem tud lebomlani és felszívódni.
„Az élet első 1000 napja egy soha vissza nem térő lehetőség arra, hogy megalapozzuk gyermekeink felnőttkori egészségét. Hat hónapos korig az anyatej a legmegfelelőbb táplálékforrás a csecsemők számára, ráadásul a tejfehérje-allergia megelőzésében is segítséget nyújthat. Fontos megjegyezni, hogy a hozzátáplálás nem verseny, amely különösen igaz a tejtermékekre. A babák étrendjébe akkor vezessünk be új ételt, amikor emésztőrendszerük megérett már rá” – hangsúlyozta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, az Első 1000 Nap program szakértője.
Rizikófaktor lehet a túl korán bevezetett tehéntej
A tejallergia leggyakrabban csecsemőkorban, az anyatejes táplálás során alakul ki, de későbbi életszakaszokban is jelentkezhet. A gyermekek jelentős része 5-6 éves korára kinövi a tejfehérjével szembeni túlérzékenységet. A felnőttkorban kialakult tejallergia általában nem gyógyítható, ezért többnyire életre szóló étrendi változtatásokra van szükség. A tejfehérje-allergia örökletes tényezők miatt is kialakulhat, ugyanakkor a hozzátáplálás ideje alatt túl korán bevezetett tehéntejfogyasztás is előidézheti.
Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha a babának gyakran fáj a hasa, felsőlégúti vagy ekcémás tünetek jelentkeznek nála. A diagnózis felállítását követően olyan étrend összeállítása szükséges, amely nem tartalmaz tejfehérjét, ugyanakkor figyelembe veszi az életkori sajátosságok mellett a mindenkori ajánlásokat, és biztosítja a megfelelő testi, szellemi fejlődést.
Ennek megvalósítása érdekében szükséges gasztroenterológus szakorvossal és dietetikussal történő többszöri konzultáció. Így nagyobb az esélye a diétahibák elkerülésének és a hiánybetegségek kialakulásának. A tejfehérje-allergiában szenvedők a tehéntej mellett többek között juh-, kecske- és bivalytejet sem fogyaszthatják, illetve előfordulhat például a keresztallergia, ezért a gyerekeknél panaszokat okozhat a marhahús, így fogyasztása kerülendő.
Tejfehérje-allergia esetén a tápszer a megoldás
A tejfehérje-allergiában szenvedő gyermek esetében 6 éves korig tápszerrel is lehet pótolni a tehéntejet. A növényi tejek önálló fogyasztása 1 éves kor alatt nem javasolt, később is csak az ételkészítéshez, elsősorban a nem megfelelő energia- és tápanyagtartalmuk, másodsorban a bizonytalan allergiás és egyéb hatások miatt. A Magyarországon forgalomban lévő, társadalombiztosítás által támogatott, tejfehérje-allergia esetén adható tápszereket nullától hatéves korig írhatja fel a kezelőorvos. A fehérjét nagymértében lebontott vagy aminosav alapú tápszerek, valamint rizs- és szentjánoskenyérmag alapú pépek kiválasztása és felhasználása is orvosi javaslat alapján történhet.
Kulcsfontosságú a megelőzésben a megfelelő hozzátáplálás
Amennyiben az anya nagy mennyiségű tejterméket fogyaszt, az első tünetek a szoptatás alatt is megjelenhetnek, de a betegség jellemzően a hozzátáplálás során, a tejtermékek bevezetésekor jelentkezik. Mindez tudatos táplálással elkerülhető lenne: a legfontosabb a hosszantartó kizárólagos anyatejes táplálás, anyatej hiányában pedig a részlegesen hidrolizált tápszer használata és a tejtermékek időben történő bevezetése. Nyolc hónapos kortól lehet savanyított tejtermékeket adni a babának, egy hónappal később pedig már sovány, nem penészes és nem érlelt sajtok is kerülhetnek az étrendjébe. Tíz hónapos kortól megkóstolhatja a túrót, egy éves kor alatt azonban nem javasolt tehén- vagy egyéb állati eredetű tejet adni a kisgyermeknek.
Első 1000 Nap Program
A Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület által létrehozott "Első 1000 Nap" nevű népegészségügyi tájékoztató kampány célja, hogy a szülők és az orvostársadalom figyelmét a fogantatástól 2 éves korig tartó időszak fontosságára irányítsa. Öt aranyszabálya megfogalmazza azokat az elveket, amelyek hozzájárulnak számos egészségügyi probléma megelőzéséhez a megfelelő magzati, csecsemő- és kisgyermekkori tápláláson keresztül. Az "Első 1000 Nap" program jelenleg közel 200 szakembert és több mint 2000 szülőt tudhat támogatói között.
[1] Frequency of cow's milk allergy in childhood. Høst A, Ann Allergy Asthma Immunol. 2002 Dec;89(6 Suppl 1):33-7.
Kapcsolódó cikkeink:
- Ételallergia csecsemőkorban
- Öt módszer, amely segíthet együtt élni gyermekünk ételallergiájával
- 10 dolog, amit soha ne említs egy anyának, ha a gyermeke ételallergiától szenved
- Új alapelvek a hozzátáplálásban: Már 6 hónapos korban adhatunk allergéneket a babáknak
- Akár egészséges ételek is sok tünetet okozhatnak – Gyerekeknél rengeteg panasz hátterében állhat ételintolerancia
Kép: Feelkoy / shutterstock
Először adtak agykárosodott újszülötteknek terápiás céllal anyatejet orrjáratba hazánkban