Az idei évtől az Európai Unió tagállamainak kötelező adatot szolgáltatniuk az országukban keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségéről. Az éves jelentésben az élelmiszerlánc öt jelentős szintjének adatai jelennek meg: az elsődleges termelés, a feldolgozás, a kiskereskedelem, a vendéglátás és közétkeztetés, valamint a háztartások. A most közölt 2020-ra vonatkozó adatsor kiemelten fontos, ugyanis ez a viszonyítási alapja annak a globális célkitűzésnek, miszerint 2030-ig a felére kell csökkenteni a háztartásokban és a kereskedelemben keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségét.
A jelentés szerint az EU-ban évente 57 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, mely egy EU-s állampolgárra vetítve 127 kg-ot jelent. Az Eurostat legutóbbi, 2012-es adatokon alapuló jelentésével összevetve minden szempontból csökkenés tapasztalható, akkor ugyanis 173 kg-ra becsülték az egy főre eső élelmiszerhulladékok mennyiségét. A háztartások esetében szintén a csökkenés irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kg/fő/év mennyiség most 70 kg-ra tehető. Abban azonban nincs változás, hogy továbbra is a háztartások „termelik” a legtöbb élelmiszerhulladékot, a teljes mennyiség 55%-át.
A statisztikai adatokból kiderül, hogy egy magyar ember az otthonában nagyjából 66 kg élelmiszert dob ki évente, mely az uniós átlagnál kevesebb. A Magyarországra vonatkozó háztartási adatok forrása a Nébih Maradék nélkül programja, amely 2016 óta követi nyomon a lakosság élelmiszerpazarlását. A hivatal munkatársai eddig 3 alkalommal mérték fel a hazai élelmiszerhulladék-helyzetet. Az első, 2016-os adatok még 68 kg/fő/év élelmiszerhulladék „termelést”, ebből 33,1 kg tényleges pazarlást mutattak*. Utóbbi, azaz a pazarlás mértéke a 2021-es eredmények szerint 25,2 kg/fő/év-re mérséklődött. 2016 és 2021 között tehát 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a hazai háztartásokban. A legfrissebb felmérés – minden eddiginél több, mintegy félezer résztvevővel – jelenleg folyik, adataival a jövő év elején ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
A Maradék nélkül program révén a hivatal nem csak nyomonköveti az élelmiszerhulladékok mennyiségének alakulását, hanem – többek között tájékoztatókkal, oktatási anyagokkal – segíti is a háztartásokat a csökkentésben. A pazarlás mérséklése mellett az élelmiszeradományozás hatékony és biztonságos gyakorlatát is segíti az a lejárati útmutató, mely a minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerek lejárat után történő biztonságos fogyaszthatóságáról ad információt.
Közleményünk és a kapcsolódó anyagok elérhetők a Nébih honlapján:
https://portal.nebih.gov.hu/-/az-eu-s-atlaghoz-kepest-kevesebb-elelmiszert-dobnak-ki-a-magyarok
* Élelmiszerhulladéknak számít minden olyan élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amit valamilyen okból nem emberek fogyasztanak el. Ezek között vannak ún. nem elkerülhető (pl. csont, kávézacc, tojáshéj) és elkerülhető (pl. lejárt, helytelenül tárolás miatt megromlott) hulladékok. Élelmiszerpazarlásnak ezen utóbbi kategóriába tartozó termékek számítanak, amelyek kizárólag emberi figyelmetlenségből mennek veszendőbe.
Nyitókép: depositphotos
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri