Csák János a felvételi átalakításáról közölte: a rendszer továbbra is 500 pontból áll, ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ, 300 pont az érettségi eredménytől, 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, "akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével". Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat – mondta a miniszter.
Tájékoztatása szerint a rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, így elsőként a jelentkezésüket 2023 decemberében beadó diákokra vonatkozik.
Csák János az egyetemi modellváltásra utalva kiemelte, ma már a hallgatók háromnegyed része "átalakult, alapítványi rendszerű" vagy egyházi fenntartású egyetemen tanul. A szervezeti átalakításon túl a kormányzat növelte az egyetemek finanszírozását, fejlesztési lehetőségeit is – tette hozzá, jelezve, hogy így Magyarország a felsőoktatásra a legtöbb forrást fordító öt európai ország között van.
A miniszter a felvételi rendszer átalakítása céljának nevezte, hogy nőjön a választás szabadsága az egyetemek, továbbá leendő hallgatóik és családjuk számára. "Mottónk, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség" – hangoztatta Csák János.
Kifejtette, ez az egyetemek szempontjából azt jelenti, hogy jóval több jogosítványuk lesz a hallgatók kiválasztásában, "akár itthonról, akár külföldről". Közlése szerint továbbra is megmarad az "átlátható és kiszámítható felvi-rendszer", és minden leendő hallgató hat helyre tudja beadni a jelentkezését.
Csák János szólt arról is: az állam fenntartja magának a lehetőséget, hogy nemzetgazdasági szempontból irányítsa az egyetemek hallgatói kibocsátását. "Állami ösztöndíjakat nyújtunk azokon a területeken, amelyeket az állam makrogazdasági előrejelzések alapján preferál" – magyarázta, hozzátéve, hogy az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni, "hanem talán még nőni is fog".
A miniszter a nyelvvizsgákra kitérve kiemelte: az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét. Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak – közölte.
Csák János azt mondta, hogy a változtatásokat az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg. "Ehhez tartjuk magunkat a jövőben is" – fűzte hozzá, jelezve: az állam feladata e tekintetben az átmenet gördülékenységének és rendezettségének biztosítása.
Forrás: MTI
Indexkép: Depositphotos.com
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri