Az Állatok Világnapja alkalmából az Orpheus Állatvédő 
Egyesület szeretné megismertetni a lakossággal, hogy hogyan is készül a "tökéletes" csirkehús, amellyel a legtöbb bolt polcain találkozhatunk. Nincs is étvágygerjesztőbb, mint amikor egy tányéron elénk teszik a rántott csirkecombokat a kedvenc köretünkkel, némi savanyúsággal. A húsok csomagolásain több felirat is segíti a tájékozódni kívánó vásárlót, de bizonyos kifejezések megfejtése és megértése nem mindig egyszerű. Ehhez adunk most egy kis segítséget.
A nagyüzemi baromfitartásról
Az üzemi tartás alapesetben 3 féle módon történhet Magyaroszágon és Európában.
Van a hagyományos udvaros tartás, ahol az állat szabadon keresgéli az élelmét. A magyar és a nyugati piacon innen kerül ki a bio tartásos állatok nagy része. Félintenzív tartásnál az állatok egy elkerített épületben szabadon vannak, de a táplálásuk itt is természetes módon történik. A nagyobb boltok polcaira ebből a csoportból – a drágább előállítás miatt – szinte sohasem kerül.
Mélyalmos tartásnál az istálló padozatára 15-25 cm vastag alomréteget (szalma, faforgács) terítenek. Itt a táplálás történhet természetes eredetű táplálékkal is, de mivel ez sokkal hosszabb idő alatt növeli meg a baromfik súlyát, így inkább már a tápos takarmányozást alkalmazzák. A lényeg: minél rövidebb idő alatt eladható súlyú állatot nevelni!
.jpg)
A ketreces tartásmód hivatalosan már nem alkalmazható, mert nem felel meg az EU-s követelményeknek, mégis titokban néhány kisebb húsüzem továbbra is alkalmazza ezt az állatkínzó módszert. A boltokban vásárolható tojások esetében nem ritkán szerepel a "ketreces tartásból" felirat. Ebben az esetben a tyúkok több szintes ketrecekben vannak, és a helyhiány miatt előfordul, hogy több állatot zsúfolnak be egy-egy ketrecbe, amely akár állatkínzásnak is tekinthető .
A pecsenyecsirke hizlalása
Pecsenyecsirke hizlaláskor minden esetben arra törekednek az üzemek tulajdonosai, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a naposcsibéből piacképes, ipari feldolgozásra alkalmas, közel 2 kg-os élőtömegű végterméket állítsanak elő a lehető leggazdaságosabb módon. Értsd: mindegy, hogy milyen módon, csak olcsó legyen!
Sok, állatok számára készített táp különböző hízásgyorsítókat (fehérje adalékokat, antibiotikumokat, egyéb anyagokat) is tartalmazhat, melyek az állatok vágása után akár a fogyasztók szervezetébe is átkerülhetnek, és az emberi
anyagcserére is hatással lehetnek…
anyagcserére is hatással lehetnek…
A tenyésztési helyről a vágóhelyig jutás országon belüli, és nemzetközi formája is gyalázatos. A szárnyasok szállítás közben sok esetben roncsolt állapotban jutnak a „végcélhoz”. Az állatok feldolgozása gyakran ilyen előzmények után valósul meg, ezt a minőséget kapjuk vissza mi laikusok, amikor az étkezéshez vesszük meg a hiper-szuper áruházakban az akciózott hozzávalókat.
"Tápos csirke"
Az egyik hipermarket húsosztályán álltunk sorba, ahol egy anyuka és kisfia álltak, és az akciós húsokat nézegették. Ott csíptük el ezt a párbeszédet: – Anyu veszünk ebédre csirkecombot? – Itt fiam most nem, mert ez a hús színtelen, nem jó, biztos tápos csirkéből van…
Október 4-én, az Állatok Világnapján, és egész évben éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú 
élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Ez nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk a húsfogyasztásról, de az Orpheus Állatvédő Egyesület azt javasolja, hogy gondosan válasszuk ki azt, hogy hol, és mit vásárolunk, azaz milyen húst teszünk az asztalunkra.
élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Ez nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk a húsfogyasztásról, de az Orpheus Állatvédő Egyesület azt javasolja, hogy gondosan válasszuk ki azt, hogy hol, és mit vásárolunk, azaz milyen húst teszünk az asztalunkra.
Ön is lehet állatvédő, hiszen a bennünket körülvevő világot mi magunk alakítjuk!
Forrás: Orpheus Állatvédő Egyesület
www.zug.hu – Állatbarát Web Kuckó
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek