Viszkető érzés, pirosság és apró vízhólyagok is kialakulhatnak a köröm körül és az ujjbegyeken a géllakk okozta allergiás reakciók következtében, melyek sokszor nem azonnal, hanem az első használat után akár több évvel később is, bármikor kialakulhatnak. Ha az érintettek lakkozott kézzel más testrészüket is megérintik – nyakat, mellkast, szemet, kézfejet – a panaszok ott is előfordulhatnak. „A problémát leggyakrabban az okozza, ha a lakk nem szilárdul meg teljesen, és a körömszéleknél a folyékony anyagból valamennyi a bőrbe jut, amely úgynevezett allergiás kontakt dermatitiszt (bőrgyulladást) okoz” – mondta dr. Lőrinc Kende, a Semmelweis Egyem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika adjunktusa. Hozzátette: a mellékhatások az immunrendszer válaszreakciója következtében akár néhány napon belül megjelenhetnek, és kialakulhat egy tartós, hosszú távú allergia.
Ilyenkor a lehető leggyorsabban le kell szedetni a géllakkot annak érdekében, hogy ne okozzon további gyulladást, korábban megszűnjön és az érintett terület ne fertőződjön felül, majd bőrgyógyászhoz kell fordulni! Helyi gyulladáscsökkentő, szükség esetén antibiotikumos krémekkel az allergiás reakció és esetleges felülfertőződése gyorsan gyógyítható, maradandó károsodást nem okoz. A további géllakk viselése ebben az esetben nem ajánlott, ugyanis jó eséllyel újra kialakulhatnak a panaszok.
Bőrallergológiai vizsgálattal, az úgynevezett epikután patch teszttel megállapítható, hogy az érintett páciens pontosan melyik összetevőre érzékeny. A vizsgálat során a bőrre allergénekkel átitatott lapocskákat helyeznek, melyeket negyven-hatvan perc után levesznek, a helyüket pedig bejelölik. Néhány nap elteltével, ha a területen bőrgyulladásszerű tünetek jelennek meg, akkor biztosan megállapítható az érzékenység.
"Előfordulhat azonban nem allergiás típusú gyulladás is, ilyenkor a bőrön keresztül felszívódva, vagy kisebb hámsérüléseken keresztül a bőrbe jutva a készítmények alkotóelemei irritatív gyulladást okozhatnak, melynek sebei szintén elfertőződhetnek"
– tette hozzá a bőrgyógyász. Kiemelte: ha a továbbiakban az irritáló anyaggal nem találkozik az érintett és más terméket használ, a gyulladás nem alakul ki többet.
Dr. Lőrincz Kende arra is kitért, hogy a géllakk viselése nem csak allergiás reakciókat és gyulladást okozhat, hanem a körömszerkezet megváltozásával is járhat. Sok esetben a géllakk eltávolítása után a páciensek puha körmökre, érzékenységre, sérülékenységre, a körömlemez csíkozottságára panaszkodnak. Körömszépészeti beavatkozások esetében előfordulhat, hogy valamilyen kórokozó – akár baktérium – kerül be a körömlemez alá. Az egyik leggyakoribb a zöld köröm szindrómának nevezett elváltozás, melyet a pszeudomonasz nevű baktérium okoz. Tünetei a körmön megjelenő kis zöld foltok, amelyből akár súlyosabb gyulladás is kialakulhat, illetve másodlagos gombás felülfertőződésre is hajlamosíthat.
A géllakk allergia megelőzésének érdekében forduljunk mindig szakképzett manikűröshöz, győződjünk meg róla, hogy a kezünkön nincsenek sérülések és ne használjunk ellenőrizhetetlen termékeket– javasolja a szakember.
Fotó: Semmelweis Egyetem; illusztráció: iStock
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek