Szerdán délben adták át az új Vombatvárat a Budapesti Állatkertben. Az Ausztráliában őshonos, állatkertekben csak ritkán látható erszényeseket a városligeti intézmény 2011 óta mutatja be folyamatosan, de a rendszeres szaporulatra való tekintettel a 13 évvel ezelőtt átadott férőhelyet jelentősen kibővítették. A mintegy 20 millió forintnyi költséget az Állatkerti Alapítványhoz beérkező támogatásokból fedezték. Az Alapítvány az elmúlt hónapokban több adománygyűjtő kampányt is hirdetett az új Vombatvár kapcsán: többek között művészi vombattalp-lenyomatokat árusítottak, és vombat tombolát is szerveztek. A Vombatvár átadásán dr. Sós Endre, az Állatkert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója külön is megköszönte azoknak a segítségét, akik támogatásukkal hozzájárultak a Vombatvár létrejöttéhez.
A vombatok az erszényesek csoportján belül a koalákkal állnak aránylag közelebbi rokonságban. Csak épp nem a fákon, hanem a talajszinten, illetve földalatti üregekben élnek. Ezért tréfásan szokták „földi koaláknak” is nevezni őket. A kenguruktól eltérően, de a koalákhoz hasonlóan a vombatok erszénye hátrafelé nyílik, ami többek között azért is szerencsés, mert ásás közben nem megy tele földdel.
A Budapesti Állatkertbe az első vombat még 1897-ben érkezett, majd 1911-ben is sikerült egyet beszerezni. Később pedig 1956-tól 1973-ig is élt egy vombat Budapesten. Ezt követően azonban közel négy évtizednyi szünet után, 2011-ben fogtak bele ismét a tartásukba. A három vombatfaj közül Budapesten a csupaszorrú vombatot (Vombatus ursinus) láthatja a közönség. A hazai állatkertek közül csak a fővárosiban élnek vombatok, sőt, egész Európában is mindössze kilenc állatkertben lehet ilyen állatokat megcsodálni.
Budapesten nemcsak tartják a vombatokat, hanem sikeresen szaporítják is őket. A 2011-ben érkezett tenyészpár, Molly és Wally nászából összesen hat kölyök született. Ez világraszóló szakmai eredménynek mondható, különösen annak fényében, hogy az első budapesti vombatbébi világra jövetele előtt egész Európában közel száz év alatt, öt különböző állatkertben mindösszesen tíz vombatbébi született.
A 2011-ben létesült kifutó és belső férőhely kibővítésére, jelentős átalakítására azért volt szükség, mert az idős tenyészpár, Molly és Wally mellett, akik továbbra is az Állatkert lakói maradnak, egy fiatalabb tenyészpárt is összehoznak. A hároméves nőstény állat, Mia budapesti születésű, jövendőbelije, a nála egy évvel idősebb hím, Kaoota pedig nemrégiben érkezett a Koppenhágai Állatkertből. Az új Vombatvár négy külső és négy belső, szükség esetén egybenyitható, de teljesen külön is választható részből áll, így alkalmas a két tenyészpár, illetve Mia és Kaoota majdani utódainak elhelyezésére is.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben nagy hagyománya van az ausztrál élővilág bemutatásának. Már 1866-ban, a megnyitás évében kétféle kenguru, illetve emu és több papagáj képviselte az ausztrál régió faunáját. Ma a látogató egy egész Ausztrál zónát talál az Állatkertben: itt található a Vombatvár, illetve a jelenlegi formájában 2010-ben átadott Ausztrálház is. A Budapesti Állatkert szakemberei a vombatok mellett a szintén ritkaságnak számító hangyászsünök tartásában és bemutatásában is jelentős eredményeket értek el, igy azoknak az európai állatkerteknek a szakemberei, akik a jövőben vombatokkal vagy hangyászsünökkel szeretnének foglalkozni, a magyar főváros állatkertjébe járnak tanulni.
A Budapesti Állatkert középtávú tervei között egyébként további, Ausztrália élővilágának bemutatásával kapcsolatos fejlesztések is szerepelnek. Többek között újra szeretnének koalákat, illetve erszényes ördögöt is bemutatni.
Nyitókép: Bagosi Zoltán
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri