Egymásnak gyakran ellentmondó információk alapján döntenek a magyar kismamák, ráadásul sok tévhit kering a várandósság alatti táplálkozás és a babatáplálás mikéntjéről – többek közt ez derült ki egy idei felmérésből, amelyet kismamák és két évnél fiatalabb gyerekkel rendelkező édesanyák körében végzett a KutatóCentrum.
A KutatatóCentrum a terhesség alatti táplálkozási szokásokat vizsgálva megállapította, hogy szinte minden megkérdezett (99%) tudja, a várandós kismamák táplálkozása befolyásolja a magzat egészségét. Azzal is közel az összes válaszadó tisztában volt, hogy a kismamának nem kell kettő helyett ennie – ezzel az állítással ugyanis 93 százalékuk értett egyet. Ugyanakkor minden tizedik válaszadó gondolja úgy, hogy a terhesség alatt csak azért kell odafigyelni a táplálkozásra, hogy ne hízzanak el.
Tíz válaszadóból kilenc nyilatkozott úgy, hogy az átlagos tápanyagbevitelhez képest vitaminokból, folyadékból és ásványi anyagokból többet kell magához vennie egy várandós nőnek, míg szénhidrátból és zsírból a megkérdezettek kétharmada szerint ugyanakkora mennyiségre van ilyenkor szükség. A legnagyobb bizonytalanság a fehérjebevitellel kapcsolatban van: bár a táplálkozási tanácsok szerint minden kismamának többletbevitelre van szüksége, a válaszadóknak csak fele gondolja így.
Mit mikortól?
A kismamák és az édesanyák több mint kétharmada tisztában van azzal, hogy a csecsemők legideálisabb tápláléka 6 hónapos korig kizárólagosan az anyatej, és éppen emiatt nagyon fontos a szoptatás – a megkérdezettek 68%-a válaszolt helyesen az erre vonatkozó kérdésre. Ugyanakkor a hozzátáplálást illetően, illetve a babatáplálási alapelvek részleteire vonatkozóan már korántsem volt ilyen biztos a megkérdezettek tudása. A válaszok alapján mindössze 44%-uk van tisztában azzal, hogy hús 6 hónapos kortól adható a csecsemőnek, és csupán minden negyedik anya tudja, hogy gabona már a hozzátáplálás első időszakában is szerepelhet a baba étrendjében.
Mennyi az annyi?
Az anyukák és kismamák számos forrásból – védőnőtől, családtagtól/ismerőstől, gyermekorvostól – szereznek babatáplálással kapcsolatos információkat, a leghitelesebb forrásoknak azonban védőnőket és a gyermekorvosokat tekintik. A válaszokból az is kiderült, hogy az anyukákat leggyakrabban a baba korához illő ételek kiválasztása (84%), a helyes étrend (83%), az anyatej pótlásának lehetőségei (69%) és a tápszerek fajtái (51%) foglalkoztatják.
„A megkérdezettek 96 százaléka kapott már egymásnak ellentmondó információkat, ez minden második válaszadót (55%) kicsit vagy nagyon zavar – mutatott rá Barcza Enikő, a KutatóCentrum vezetője. – Majd minden tizedik anyukában fogalmazódik meg olyan kérdés, melyre egyik forrásból sem kap kielégítő választ. Leggyakrabban a táplálék ideális mennyiségével kapcsolatos kérdések maradnak nyitva.” A babatáplálással kapcsolatban összességében a kismamák és anyukák mindössze 35 százaléka érzi magát teljesen, míg további 54 százaléka meglehetősen magabiztosnak, ellenben minden tizedik anyuka sorolta magát a közepesen határozottak táborába. Azok a válaszadók, akiknek 2 vagy ennél több gyermekük van, valamivel nagyobb arányban vallották magukat teljesen magabiztosnak, mint azok, akik csak egy gyermeket nevelnek.
A kutatás háttere
A sajtóközleményben szereplő adatok a KutatóCentrum 2010 februárjában végzett kutatásából származnak, melynek keretében a két évnél kisebb gyermekek táplálásával kapcsolatos ismereteket vizsgálták a várandós kismamák és a 2 évnél fiatalabb gyermekkel rendelkező édesanyák körében. Az online kérdőíves célcsoport kutatásban 343 fő vett részt.
Először adtak agykárosodott újszülötteknek terápiás céllal anyatejet orrjáratba hazánkban