A magzat lába az anyaméhben többféle módon helyezkedhet el: felcsapottan, befelé vagy kifelé fordulva, de a várandósság végén általában a töröküléshez hasonló, keresztezett, részben felhúzott lábtartás a jellemző, így a csípőízület is ehhez az alsó végtagi helyzethez, pózhoz igazodik.
„A rendszeres mozgás és az arra való képesség az egyik legfontosabb életminőséget meghatározó tényező életünkben. A születés után – a méhen belüli időszaktól eltérően – korlátlan hely áll a csecsemő rendelkezésére. Ez azonban nem jelenti a baba számára a mozgások elszánt és akaratlagos gyakorlását az első néhány hónapban, ezért válik fontossá ebben az időszakban a szülő által irányított torna”
– mondja dr. Szabó Miklós Károly.
A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika főorvosa hozzáteszi: a csecsemővel végzett gyakorlatok egyrészt növelik az ízület mozgástartományát, másrészt a testi kontaktus által mélyítik a szülő-gyermek kapcsolatot is.
Kisfilmünkben azokat a gyakorlatokat mutatjuk be, amelyek rendszeresen – naponta minimum kétszer – például a pelenkázások alkalmával is elvégezhetőek, így jól beilleszthetők a napi rutinba.
Videó: Bartincki Tamara, Cserni László, Grőger Nándor, Gál Bettina, Kovács Eszter, Kucsa Attila, Varga Zétény, Veszelovszki Mihály, Zsemlye Anita – Semmelweis Egyetem
Először adtak agykárosodott újszülötteknek terápiás céllal anyatejet orrjáratba hazánkban