Minden női öngyilkosságra több mint három férfi öngyilkosság jut
Egy férfi „nem engedheti meg magának”, hogy…
A kérdést kutató tanulmányok megegyeznek abban, hogy a hagyományos férfi gondolkodás megengedhetetlennek tartja a lelki problémák kifejezését, gyengeségként kezeli a férfiak mentális problémáját, és a segítségkérést szinte lehetetlenné teszi számukra.
A magyar férfilakosság annyira rossz mentális állapotban van, hogy szinte alig van olyan család, ahol ne küzdenének alkohollal, szerhasználattal, depresszióval, szorongással, pánikrohamokkal, vagy kényszerbetegséggel.
A tanulmány szerint a magyarok jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet kihívásaival való megküzdéshez való képesség, és ha ebben a romló állapotban a férfiak nem kapnak segítséget, beláthatatlan következményekkel kell szembesülnünk.
Mi gátolja a férfiak részéről a segítségkérést?
Miért tabu a társadalmunkban az, hogy egy férfi az érzelmeiről beszéljen, netán sírjon? Miért pont azért válnak gyenge, családok megtartásra képtelen emberekké a férfiak, mert erős, talpraesett, határozott irányítók képét kell mutatniuk? Miért a civilizált, viszonylagos jólétben élő társadalmakban olyan magas a mentális betegségek aránya? Mi hiányzik a boldogságunkhoz?
A kérdés már csak azért is izgatja a kutatókat, mert komoly gazdasági következménye van. Magyarország az egyik azon országok között, ahol az aktív korúak foglalkoztatása érthetetlenül alacsony szintű.
A férfiak egészségén tehát javítanunk kell, ez kulcsfontosságú terület – írják a tanulmányok. Hamarosan nem lesznek funkcionális családok, csak düledező, aládúcolt kapcsolatok.
Az, hogy a férfiak a lelki problémáikra miért nem keresnek segítséget, messzire vezető kérdés. A történet ott kezdődik, hogy az oktatásunkból hiányzik
- a stresszel való megküzdés tanítása,
- a határtartás képességének és technikájának megtanítása,
- a konfliktusok kezelésének megtanítása,
- és az érdekérvényesítő, de agressziómentes kommunikáció kialakításának módszere.
Ezért is része a problémának a rossz mentális állapot mentén kialakuló bántalmazás, ami mint a búvópatak, nagy részben láthatatlan, de alámossa a talajt, ami egy idő után beomlik.
A stresszes férfi kibillen egyensúlyából, és legtöbb esetben segítségkérés helyett pótszerekhez nyúl, depressziós lesz, vagy ámokfutásba kezd a kapcsolataiban, és felőrli azt a közeget, ami segíthetne rajta.
Az, hogy a hagyományos nézőpont gyengeségnek tartja a férfiak segítségkérését, csak része a problémának. Ez a tabu odáig terjed, hogy hogy a férfiak azt sem engedik meg maguknak, hogy a lelki egészségről olvassanak, ismeretet szerezzenek.
Bizonyos esetekben a segítségkérés lehetősége teljesen elveszik számukra, ilyen helyzet a hagyományosan férfias munkahelyen dolgozók esete. Külön tanulmányok készülnek arról, hogy az egyenruhás férfijaink – rendőrök, katonák, tűzoltók – mennyire ritkán fordulnak szakemberhez, és mennyire fordulnak inkább alkoholhoz vagy droghoz. A kutatások azt találták, hogy a férfias erőt sugárzó munkakörökben dolgozók szinte egyáltalán nem jelennek meg a segítő szolgálatoknál, és persze férfias munkakörnek élhetnek meg a férfiak az egyenruhás hivatástól eltérő szakmákat is. Sírhat egy informatikus? Vagy egy vállalkozó?
A kisebbségi csoportokhoz tartozók: menekültek, bevándorlók, melegek, kisebbségi etnikai származású férfiak, sőt, a vidéki férfiak körében szintén alig van segítségkérés.
A szakemberhez fordulásban hátráltatja a férfiakat a családi szégyenérzet, a kirekesztéstől való félelem, vagy a rasszizmussal és homofóbiával kapcsolatos félelmek. Ők sem jelennek meg a pszichológus rendelőjében.
A házasságuk felbomlása vagy gyászeset után egyedül maradó férfiak mentális egészsége kriminális
Ők olyan mértékben elszigetelődhetnek az emberi közösségtől, hogy az állapotromlást nem is jelzi vissza nekik senki. A segítségkérést gátolhatja az előítélet mellett az egyszerű szegénység is. Nagyon szomorú az a folyamat, ahogy a fogorvosi ellátás, a gyógytornász, a szemüvegkészítés és a pszichológusi szakellátás már a luxuskategóriába csúszik, és az életminőségünk olyan tényezők miatt romlik le, amelyek elérhetőek lennének.
A magyarországi rászorulók legalább 50%-a semmilyen kezelést nem kap: vagy nem keresi, vagy nem tartja elérhetőnek, illetve valóban elérhetetlen a számára. Az ingyenes pszichológusok elérhetősége sírnivalóan csekély.
Mit tehetünk a férfiakért?
A folyamatba társadalmi és egyéni szinten is be kell avatkozni, és ebben nagy szerepe lesz a pszichológiai szakmai szervezeteknek és a lelki segítő szolgálatoknak.
A segítségkérést támogató tényezők közül első helyen a közösség szerepel. Legyenek a férfiaknak közösségeik! A közösség akkor működik jól, ha ott az érzelmek kifejezése elfogadott, ha ott szabad annak lennünk, akik vagyunk, ha megmutatkozhatnak a gyengeségeink, harcaink, küzdelmeink. Ilyen közösség a család is. A család szerepe a férfiak érdekében a támogatás.
A kutatások megoldási lehetőséget látnak abban a tényben is, hogy a férfiak zöme az interneten keres forrásokat a lelki problémái megoldására. Erre az lehetne a válaszlépés, hogy bővüljön az online, anonim módon felkereshető lelkisegélyt nyújtó webhelyek száma, legyenek ezek informatívak, könnyen elérhetők.
Az internet nyújtotta lehetőségek közé tartozik a közismert példaképek által nyújtott minta, akik segítségkérésre ösztönözhetnek. Ma már vannak olyan sokak által követett férfi közszereplők, akik a másokkal törődő, egészséges érzelmeket kimutató férfiasságról adnak modellt.
A támogató környezet nagyon fontos: azt érdemes sugallni, hogy a segítségkérés vagy a sérülékenység az emberi viselkedés része, és a kérés a férfias viselkedés elfogadható eleme. Ha egy férfi számára sehol nincs biztosítva a megnyílás lehetősége, előbb-utóbb lelki problémába zuhan – és vele a család is.
A férfiak megdőlése mögött az a téveszme is áll, hogy boldogságunk legfontosabb része az élvezetek elérhetősége. A boldogságkutatók szerint azonban a vágyott boldogságállapotnak ez csupán a legalapvetőbb szintje, a gyönyörök, ösztönös késztetések boldogsága, mint amit az alkohol vagy a drog is nyújtani tud. A boldogság következő lépcsőfoka a bevonódás, vagyis amikor az ember teljesen be tud vonódni az életfeladatába, helyén érzi magát a világban. A boldogság csúcsa az értelmes élet érzése, ami egy aktív állapot, cselekvő, dinamikus – tehát a férfilétbe illeszkedő élmény. Igazából ez az, ami boldoggá és egészségessé tesz minket, nem az élvezetek hajszolása.
Miért vagyunk boldogtalanok?
A tudomány Közép-Európai paradoxonnak nevezi azt a jelenséget, hogy a mentális panaszok a civilizált országokban a leggyakoribbak, és ahol a legtöbb a pénz, ott a legrosszabb a valódi életminőség. Krónikus stresszben élünk, melyre egyenes válasz a depresszió, amely egyfajta tanult tehetetlenség. Ha nem vagyunk képesek az életben adódó problémáinkat megoldani, megharcolni, akkor valamiféle lelki csigaházba vonulunk, ahol a külvilág számára elérhetetlenné válunk.
A mai magyar lakosság harmada szenved ettől, él emiatt súlyosan nehezített életkörülmények között, és hal bele korábban az életébe… Nem az önmagában is nehéz szociális helyzet tesz minket boldogtalanná, hanem a másoktól való lemaradás teljesen magunk gyártotta érzete.
Magyarországon követik el a legtöbb öngyilkosságot
A WHO szerint ma már az egészségügy legsúlyosabb problémája és legnagyobb kihívása a mentális problémák, és annak következményei. Magyarországon a korai nyugdíjba vonulások okai között is ez szerepel elsősorban. Az élettel való elégedettségünk tekintetében 156 ország közül mi a 110. helyen vagyunk. (forrás: 2013. évi World Happiness Report), Európában csak Bulgária, Macedónia, és a kaukázusi országok állnak mögöttünk. A 65 év fölötti népesség körében a befejezett öngyilkosságaink számát illetően világviszonylatban az első helyen állunk.
Magyarországon a férfiak által elkövetett öngyilkosságok zöme önakasztással történik. Minden önmagát felakasztó öngyilkos férfira jut legalább egy ember – többnyire nő -, aki megtalálja.
Engedjük a férfiakat sebezhetőnek lenni, és segítséghez juttatni.
Indexékép: Depositphotos.com
Felhasznált szakirodalom:
- https://index.hu/fomo/2022/05/02/tabu-ferfiak-mentalis-egeszseg-pszichoterapeuta/
- A magyar társadalom mentális egészségi állapotának bemutatása
- Borbély Zsuzsanna: Egészségmagatartás és mentális egészség – nemi különbségek a munkahelyi stressz megélésében
- Tőzsér, Anett (2019) A magyar társadalom mentális egészségi állapotának bemutatása. POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT, 15 (4-6). pp. 370-382. ISSN 1786-6553
- Cikkismertetés: Hogyan befolyásolja a férfiasság a mentális problémákkal kapcsolatos segítségkérést? Article review: How does masculinity relate to men’s mental health-seeking behaviour? Ismertető: Dolhai Máté
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek