Anélkül, hogy a szervezet folyadékháztartásába és ennek igen bonyolult szabályozási mechanizmusába mélyen belemennék, nézzük, amit erről a témáról a mindennapokban jó tudni.
Egy felnőtt ember testsúlyának 60-70 százaléka folyadék (csecsemőknél több, idős embereknél kevesebb). A testünkben található folyadék a sejteken belül és kívül helyezkedik el, ez utóbbi egy része az érpályában, egy része a sejtek között található meg. A szervezet bonyolult folyamatokkal törekszik az érpályában lévő folyadék (vér) állandóságára, hiszen ez szállítja a szervek sejtjeihez az oxigént, és ez szállítja el a salakanyagokat a szövetekből.
Ha a test víztartalma csökken, az agy szomjúságot jelez és optimális esetben ivással pótoljuk a hiányzó folyadékot. Ha ez nem történik meg, megindul a folyadékáramlás az erekbe, eleinte a sejtek közötti térből, majd a sejtekből. Amikor a szövetek víztartalékai kimerülnek, a vér besűrűsödik, a keringés lassul, és ezzel együtt a sejtekhez szállított oxigén és egyéb „táplálék” mennyisége csökken, de zavart szenved a káros anyagcsere termékek elszállítása is. Mivel a vese is próbálja a folyadékot visszatartani, jóval kevesebb vizelet képződik, és a salakanyagok még inkább a szervezetben maradnak. Ez a folyamat anyagcsere és keringési zavarokhoz, súlyos esetben sokkos állapothoz vezethet.
A kiszáradás (dehidráció, exsiccosis) okai
A folyadékhiány a bevitt és elvesztett folyadék arányának felborulásakor keletkezik. Ha több a leadott folyadék, mint a felvett, dehidráció következik be.
A folyadékleadás normális élettani folyamat, hiszen a bőrön keresztül, a légzéssel, a vizelettel és a széklettel folyadék távozik a szervezetből. Egy felnőtt ember átlagosan 2-2,5 liter vizet ad le naponta.
A csecsemők testfelülete a súlyukhoz képest jelentősen nagyobb, mint egy felnőtté, így náluk a bőrön keresztüli párolgás is nagyobb jelentőséggel bír.
Meleg környezetben, sportolás közben, fizikai megterheléskor a verejtékkel elvesztett folyadék mennyisége ugyancsak megnő.
Lázas állapotban is nő a bőrön át leadott folyadék mennyisége. Ez különösen érvényes a csecsemőkre. Ráadásul a láz miatt szaporább a légzés, ami szintén a nagyobb folyadékleadáshoz vezet.
A gyomor-bélrendszerben nagyon nagy mennyiségű bélnedv termelődik, de ennek csak egy hányada távozik, jelentősebb része a tápcsatornán keresztül visszaszívódik és újra a keringésbe jut. Ha hányás, hasmenés lép fel, ez a folyamat zavart szenved, fokozott mennyiségű folyadékot és elektrolitot veszít a beteg.
A vese az a szabályzó szervünk, mely több vizeletet választ ki, ha több a felvett folyadék, míg kevés bevitel esetén kevesebb vizeletet termel.
A kezdeti folyadékhiányt a szervezetünk szomjúsággal jelzi, de tudni kell, hogy ilyenkor már elindultak a kompenzáló mechanizmusok és ez már egy enyhe dehidrációs jel. Éppen ezért a folyadékpótlást jó még a szomjúság jelentkezése előtt, illetve ettől függetlenül megkezdeni. A kiscsecsemőknél és az idős emberekben a szomjúságérzet csökken, vagy később jelentkezik, ezért rájuk fokozottan kell figyelni.
Kiszáradás tünetei
A folyadékvesztés mértékének megfelelően a hiány okozta tünetek igen változatosak, de a leggyakoribb tünetek a következőek:
- Enyhébb esetekben fáradtság, fejfájás, koncentrációs zavarok.
- Száraz, lepedékes nyelv.
- Sötét színű (koncentrált) vizelet, (a gyógyszerek egy része sötét vizeletet okozhat kiszáradás nélkül is).
- Csökkenő vizeletmennyiség.
- Acetonos, aromás lehelet.
- Csecsemőknél beesett kutacs (jó állapotú, egészséges, jól étkező csecsemő besüppedt kutacsa nem kötelezően a kiszáradás jele, ahogy a kutacs látható lüktetése sem).
- Árkolt, beesett szemek.
- Fáradtság, bágyadtság, kedvtelenség, súlyosabb esetben aluszékonyság, eszméletzavar (ezek a jelek mindig nagyon figyelem felkeltőek kell, hogy legyenek).
- Rugalmatlan, apró ráncokba szedhető bőr, mely lassan simul ki (a bőr alatti kötőszövet víztartalma csökken. Akkor komoly és orvosért kiáltó tünet, ha ez a hányást, hasmenést, lázat követően lép fel).
- Izzadtság hiánya.
- Szapora pulzus (a szív kompenzál és a csökkent vérmennyiséget több összehúzódással próbálja eljuttatni a szövetekhez. Lázas betegnél a pulzus dehidráció nélkül is magasabb.).
Kezelés
Legfontosabb a folyadékhiány megelőzése, kellő mennyiségű és minőségű itallal, étellel.
Egészséges felnőtt folyadékigénye (a normál vesztés alapján) napi 2-2,5 liter.
Gyermekeknél a testsúlytól függ a szükséges napi folyadék mennyisége.
- 10 kg testsúlyig 100ml/kg.
- 10 kg felett ehhez hozzáadódik kilónként 50 ml (pl. 16 kg gyermeknél 10x100ml + 6×50 ml = 1300 ml, 20 kg –nál 10×100 ml+ 10x 50 ml= 1500).
- 20 kg felett 1500 ml+ kilogrammonként 20 ml (pl. 24 kg-nál ez 1500+4×20 ml= 1580 ml).
Ezek az adatok tájékoztató jellegűek, de az biztos, hogy ennek a mennyiségnek jelentősen meg kellene emelkednie rendkívüli folyadékvesztésnél. A napi folyadékszükséglet nem csak vizet, teát jelent, hanem lédús gyümölcsökkel, ételekkel is jelentős mennyiségű folyadékot tudunk felvenni. Itt említeném meg, hogy a kávé, fekete tea vízhajtó hatása révén nem alkalmas folyadékpótlásra.
Vannak emberek, akik alapjáratban igen kevés folyadékot fogyasztanak. Nekik érdemes előre betervezni a napi szükségletet, akár előre elkészített üvegben, vagy bizonyos tevékenységekhez (étkezés, kézmosás, fogmosás stb.) ivást kapcsolni. Ivásra serkent (főleg gyermekeket) egy szép, gusztusos italtartó, kulacs használata. A vizet lehet kedvelt gyümölccsel ízesíteni, erre legalkalmasabbak a bogyós gyümölcsök, citrusok. A magas folyadéktartalmú gyümölcsök (eper, barack, narancs, citrusok, dinnyék), zöldségek (saláta, uborka) fogyasztása is a folyadékbevitelt optimalizálja.
A leggyakoribb ok, ami kiszáradáshoz vezet, a hányás, hasmenés. Ezek kezelésére most nem térnék ki, de számos jól bevált házi praktikával javíthatunk a helyzeten. Ilyen esetekben a folyadékpótlás még nagyobb jelentőségű és komoly odafigyelést igényel, különösen gyermekeknél, akik nem mindig hajlandóak inni, illetve a bevitt folyadékot is könnyen kihányják. Fontos a fokozatosság, akár 5 percenkénti kiskanállal adott folyadék, mert a kortyokban nyelt, nagyobb mennyiségű folyadék gyakran visszajön, tovább rontva a helyzetet. Gondolni kell arra, hogy a hányással, hasmenéssel, izzadással nem csak vizet, de elektrolitokat is veszít a szervezet, és ezek pótlásáról is gondoskodni kell. A gyógyszertárakban többféle, un. orális rehidráló folyadék vagy vízben oldandó por kapható, melyek az elvesztett elektrolitokat pótolják. Sürgős esetben házilag is készíthetünk hasonlót, ha 1 liter vízbe 8 kávéskanál cukrot, ½ kávéskanál sót és 1 dl narancslét teszünk, bár ez kevésbé megfelelő, mint a gyógyszertári készítmény.
Lázas állapotban egy Celsius fok testhőmérséklet emelkedésekor a szükséges pótlandó folyadék 20 százalékkal nő. Nagyon magas láznál ez nem kis mennyiség és ezért is megfontolandó a mostanában oly divatos „felesleges lázat csillapítani” közlések kritikával fogadása.
A folyadékvesztés homeopátiás kezelése
A homeopátiás szerek a folyadékvesztés eseteiben csak kiegészítőként jönnek szóba és a folyadékpótlást nem helyettesítik, de a beteg állapotát, közérzetét javítják, felépülését gyorsítják.
A hányásra és hasmenésre számos jól bevált homeopátiás gyógyszer létezik, jóval nagyobb a fegyvertár, mint a hagyományos gyógyszerek között. Most csak a dehidráció tüneteinek megfelelő néhány szert ismertetnék.
- China: a legfontosabb szerünk folyadékvesztés után fellépő gyenge, szinte ernyedt állapotban. Villámgyorsan tudja az általános állapotot rendezni, amikor a beteg kimerült, gyenge, szemei árkoltak, dől ide, oda.
- Veratrum album: nagyfokú bágyadtság, elesettség, kimerültség esetén adhatjuk. A beteg sápadt, verejtékes, hasi görcsei vannak, bőre hűvös.
- Bryonia: bőr, száj, nyálkahártyák szárazak, nyelv bevont, a páciensre nagyfokú szomjúság és ingerlékenység jellemző.
- Arsenicum album: igen gyenge általános állapot, hányinger, hányás. A beteg szomjas, de csak hideg vizet kíván, azt is csak kortyolgatja. Szorong, nem akar egyedül maradni.
- Pulsatilla: a folyadékot elutasító, nyűgös, nyafogós, siránkozó betegek szere, akiknek jólesik a dédelgetés, vigasztalás. Szájszárazság, cserepes ajkak.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A kiszáradás fent leírt tüneteinek észlelésekor (főleg ha bágyadtság, aluszékonyság jelentkezik, ha a vizelet mennyisége csökken) orvosi vizsgálat szükséges annak eldöntésére milyen mértékű a folyadékhiány, elegendő-e a szájon át való folyadékpótlás, vagy kórházi kezelés, infúzió szükséges. Minél fiatalabb egy gyermek, annál gyorsabban jut el a kritikus dehidrációig, ezért panasz esetén náluk korábban és sűrűbben kell orvoshoz fordulni. Az idős, krónikus betegségben szenvedő betegekre ugyancsak érvényes a korai és gyakoribb orvosi vizsgálat szükségessége.
Fokozott ellenőrzésre szorul az a beteg is, aki a szájon át történő folyadékpótlást elutasítja, vagy kihányja.
Visszatérve az írás elején említett három anyai kérdésre, a beszélgetés pillanatában egyik gyermeket sem fenyegette a kiszáradás. Az anyatejes babát kánikulában gyakrabban kell mellre tenni, a hasmenéses és hányós fiúknak pedig több folyadékot és orális rehidráló szert kell adni, de mind a hármójuknál figyelni kell a további történéseket és állapotukat.
A folyadék megfelelő pótlása egészséges embereknél tanulható, megszokható, és érdemes már gyermekkorban ezt a tanulást elkezdeni, míg fokozott folyadékvesztésnél a plusz folyadékpótlás és a tünetek megfelelő értékelése a legfontosabb teendő.
Kép: MTI fotó: G0333
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri