A párásításról legtöbben csak annyit tudnak: télen jó, ha vízzel teli párologtatót teszünk a fűtőtestre. Pedig a párásítás hiánya igen kellemetlen tünetekkel járhat: a száj-és orrnyálkahártya, valamint a teljes légút és a hörgők is kiszáradhatnak. Ilyenkor a normális működés zavart szenved, a váladék nem tud kiürülni, besűrűsödik, ami akár egy egészséges embernél is gyakori köhögést válthat ki. Ráadásul a krónikus légúti betegségekben szenvedők, illetve a dohányosok állapotát jelentősen ronthatja és nehézlégzéshez, fulladáshoz vezethet – figyelmeztet a szakember.
A gyermekeknél erre különösen oda kell figyelni. Közöttük jóval több a légúti beteg, ugyanis még a legkisebb vírusfertőzés is tovább szűkítheti az amúgy is keskeny légutakat. A szakember kiemeli azt is, hogy a legtöbb esetben – a hörgők életkornak megfelelő növekedésével – a gyermekkori asztma kinőhető, ennek ellenére a páratartalmat mindenkinél célszerű folyamatosan az ideális 40-60 százalék közötti tartományban tartani.
A párásítás megkezdése előtt érdemes elvégezni egy páratartalom mérést, melyre ma már számos készülék áll rendelkezésre. „Ha például egy téglaépítésű, jól szigetelt lakás páratartalma 30 százalékos, ott valószínű, hogy egész egyszerű módszerekkel ezt 40-50 százalékra fel lehet vinni: fürdés után hagyjuk nyitva a fürdőszoba ajtót, terítsük ki a törülközőket, vagy helyezzünk ki egy széles cserépedénybe vizet. Ám ha nagyon alacsony a páratartalom, inkább szerezzünk be egy párologtató készüléket” – javasolja a szakember.
A tüdőgyógyász arra is felhívja a figyelmet: amennyiben már az ablakokon folyik le a víz, valószínű, hogy túlpárásítottunk. Bár a légutaknak ez nem káros, a környezetben elősegíti az atkák, gombák és a penész elszaporodását, ami szintén súlyosbíthatja a krónikus betegek tüneteit. A párában gazdag levegő inkább jótékony hatású, terápiás alkalmazása is népszerű. „Sűrű váladék esetén mi magunk írunk fel hideg párásítót, vagy javaslunk inhalálást” – mondja Dr. Kovács Lajos, aki szerint otthonunk levegőjének páratartalmát csak egy erre alkalmas mechanikus vagy digitális készülékkel állapíthatjuk meg.
A pulmonológus szerint a légutak optimális működése szempontjából a megfelelő páratartalom mellett a lakás ideális hőmérsékletére is oda kell figyelni, az állandó 19-21 fok ideális, a túlzott meleg ugyanis provokálja az esetleges gyulladást. Ez tehát fontos szempont, ha kruppos, asztmás gyerek él a családban, de a nagy hőmérséklet-ingadozásokat az egészséges légút sem tolerálja.
Aki forgalmas út mellett lakik, jó tudnia, hogy a kipufogógázok kémiai összetevői direkt gyulladásba hozhatják a nyálkahártyát, amin így könnyebben megtapadnak az asztmát kiváltó allergének. Ilyenkor kiemelten ajánlott tehát a lakás megfelelő párakoncentrációját beállítani, hiszen a nyálkahártya kiszáradása még súlyosabbá teheti a kezdeti asztmás állapotot.
Az éghajlati adottságok meghatározók: minél nagyobb az átlaghőmérséklet, annál magasabb a páratartalom, ezért például – a hideg levegő asztmát provokáló hatása miatt – a skandináv országokban jóval több a légúti beteg, mint az Egyenlítő környékén – részletezi Dr. Kovács Lajos. Mivel télen a hűvös levegő kevesebb vizet tud megkötni, ilyenkor különösen érdemes otthon párásítanunk.
Dr. Kovács Lajos, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikájának pulmonológusa
Forrás: http://semmelweis.hu/, kép: www.foter.com
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek