Míg az értelmi képességeket meghatározó IQ többnyire velünk született tulajdonság, addig az EQ fejlődésére a szülői nevelés van a legnagyobb hatással. Enikő szerint a fejlett érzelmi intelligencia három tényezőből áll össze:
- Az első az én-ismeret, avagy hogyan kapcsolódik valaki saját magához.
- A második az ön-ismeret, amely azt mutatja, hogyan képes másokhoz viszonyulni.
- A harmadik, hogy az élet során felgyűlt tapasztalatok milyen formában épülnek be a személyiségébe.
Felnőtt korban főleg a különböző krízisek és traumák befolyásolhatják az érzelmi intelligenciát. Az életvégi ellátások során pedig azt figyelték meg, hogy a fejlett EQ-jú idősek békésebbek, és nyugodtabban képesek arra, hogy elengedjék az életet.
Manapság a legtöbb problémát az önismeret hiánya jelenti. Ennek egyik oka individualista társadalmunkból ered: mindenkit kritizálunk, senkit sem akarunk elfogadni vagy közel engedni magunkhoz, ez pedig azzal jár, hogy nincs lehetőségünk tanulni önmagunkról sem. Sokan a saját érzéseiket sem ismerik fel, nincs szavuk rá, vagy csak leegyszerűsítve tudják azokat megfogalmazni.
Az érzelmek helyes kezelését a szülői házban lehet első sorban megtanulni. A szülői minta meghatározó: a felnőtt akkor hiteles, ha negatív érzelmeket is átél néha, és a gyerek látja, hogy ez nem bűn.
Hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia gyermekkorban?
Csecsemőkorban a folyamatos testközelség, a lehető legtöbb bőrkontaktus segíti elő az érzelmi biztonságot. A baba megnyugszik anyja egyenletes szívverésétől, nyugodt lélegzésétől. Éppen ezért tartja fontosnak a szakember, hogy amikor a kisbabánkat tartjuk a karunkban, ne nyomogassuk a telefonunkat: a folyamatos kütyüzéstől izgalmi állapotba kerülünk, szívverésünk felgyorsul, ez pedig ellen megy a nyugodt légkör megteremtésének.
7-8 éves korig az alapérzelmekkel – félelem, düh, öröm, bánat, meglepődés, undor – ismerkedik meg a gyerek, ezeket kell tudnia felismerni magán és másokon, illetve meg is nevezni. Kiskamasz kortól jöhetnek az összetettebb érzelmek: a felháborodás, a kétségbeesés, a magány. Kamaszként már azt is jó, ha felismeri, hogy melyik érzelmét melyik testrészében érzi – a gyomrában, a lábában, a mellkasában. Így akár arra is rájöhet – legjobb, ha szakember segítségével -, hogy bizonyos fizikai panaszainak milyen mélyebb, érzelmi okai vannak.
Enikő tapasztalatai szerint az értelmi és az érzelmi intelligencia fejlődése különös irányt vett az elmúlt egy-két évtizedben.
A mind tudatosabbá váló gyereknevelésnek, a sok fejlesztő játéknak köszönhetően a mai kisgyerekek nagy átlagban intelligensebbek, mint a 10-15 évvel ezelőttiek voltak. Ezek a feladatok azonban csak a bal agyféltekét stimulálják, míg az érzelmekért felelős jobb félteke el van hanyagolva. Ezt az agyféltekét egyebek mellett a sok szabad játék, futkározás, hempergés fejlesztené – ez azonban a mai kicsik életéből egyre inkább kimarad. Ezért aztán hiába okosak, ha az érzéseiket nem képesek megfelelően kezelni.
A legfontosabb tehát, hogy engedjük őket megélni az érzelmeiket! Szerencsére erre már a mai szülők generációjának is megvan a maga gyerekkori mintája: míg az emberiséget évezredeken keresztül arra tréningelték, hogy érzéseiket rejtsék el, a hetvenes évektől kezdve ennek egyre inkább szabad teret engedtek az otthonokban is. Így megvan rá az esély, hogy a jövő generáció ne csak okosabb, hanem magabiztosabb és érzékenyebb is legyen, mint az őt megelőzőek.
Olvasd el ezt is:
- Az apák elképesztő hatása gyerekeik érzelmi intelligenciájára
- Érzelmi analfabétákat nevelünk
- Érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban – az óvónő hasznos tanácsai
foto: Pixabay/Profile 961641
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak