vizsgája szemnek, emberségnek…” Bertók László: Halottak napja
Más kultúrkörök és a halottak napja
Mexikóban az egész család kivonul a temetőbe ezen a napon rengeteg édességgel, csokoládéval felszerelkezve; köztük cukorból készült koponyákkal, koporsókkal, saját névvel ellátott cukorkoponyával, hogy találkozhassanak halott rokonuk szellemével. Hogy miért a sok édesség? Ajándék, mert a holtak szeretik a nyalánkságot.
Anglia, Franciaország és az Ibériai-félsziget kelta természetimádói számára a Napisten volt a munka és a pihenés jelképe, a gazdag termés biztosítója. A kelta újévet minden év november elsején nagy fesztivállal ünnepelték, amely a Nap uralmának végét, illetve a sötétség és a hideg uralmának kezdetét szimbolizálta. A kelták hite szerint ilyenkor Samhain, a napisten a halál és a sötétség fogságába került, október 31-én összehívta a halottakat, akik különböző formában és alakban jelentek meg előtte. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol a halottakat, és űzték el a hideget. November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült ruhákba öltöztek, és a napisten, Samhain tiszteletére 3 napos Halloween fesztivált tartottak.
Kínában tavasszal ünneplik a halottakat: qingming ünnepén. A sírokat leseprik, fákat ültetnek, a mártírok emlékére fenyőfát, sőt papírpénzt égetnek a temetőben, de élelmet is visznek a sírokhoz.
Magyar néphit és családi ünnep
A magyar kultúrkör is megemlékezik a halottak napjáról. Rendbe teszik a sírokat, virágot, mécsest helyeznek el rajta. Mi ennek az oka? A néphit szerint ezen a napon „táncra” kelnek a holtak, kijönnek a sírból, hogy hazalátogassanak, de hogy visszataláljanak, és ne maradjanak az élők között, emiatt a szépen elkészített nyughely.
A katolikus elvek szerint az élők imája és a tűz, gyertya formájában segítik a holt lelkek megtisztulását. A néphit szerint nem volt szabad a halottak hetén földmunkát végezni, hogy ne háborgassák a halottakat, sőt mosni sem, mert a ruha megsárgulna, a halott pedig a vízbe kerülne.
A tűz és fény analógiát mutat más kultúrákban is a halottak megtisztulásával. Halloween ünnepén a töklámpás világítása ugyanezt a funkciót tölti be: világít a halottak szellemeinek.
Vajon tényleg visszajönnek a holtak, valóban látják az elkészített virágokat, az asztalra helyezett ételt-italt? Mi van azokkal, akiket nem várnak, akiknek nem készítenek gyertyát, sem koszorút? Nem nyugodhatnak, itt maradnak és kísértenek?
A gyász sokféle típusa alakult ki az idők során, a misztikum több hiedelmet, babonát alkotott. Nem kérdőjelezhetjük meg ezek voltát, mert a gyász részei, a megemlékezés, a tisztelet jelei. Hozzátartozik az élet és halál választómezsgyéjéhez. Az ember fél az ismeretlentől, hogyne félne a haláltól és a halottaktól is, érthető, hogy szokásokat, rítusokat hoz létre védekezésből.
Inkább legyen egy nap, amikor engedélyezett a halottaknak a visszatérés, mintsem visszajárjanak.
Az ünnepből kiveszi a részét az egész család, gondoljunk csak a gyerekek édességvadászatára Halloween alkalmából, de nálunk is egyértelmű, hogy a kicsik és nagyok egyaránt kimennek a temetőbe világítani, virágot elhelyezni, emlékezni.
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri