Inzulin rezisztencia: csak divat, vagy kezelendő állapot?

Pedig a diagnózis felállításakor a labor leleteimre négybõl három orvos azt mondta, hogy nincs semmi bajom. Szerencsére egy doktornõ megfelelõen felkészült volt a szénhidrát anyagcsere problémáival kapcsolatos újabb tudományos kutatási eredményekbõl: így én megkaptam az esélyt, hogy a folyamatot megállítsam, javítsak rajta, és elkerüljem a kettes típusú cukorbetegség kialakulását. Neked milyenek az esélyeid?

A „csak divat”-e az inzulinrezisztencia (= IR) kérdésére néhány statisztikai adattal válaszolnék (forrás WHO):

• Világszerte 347 millió ember szenved cukorbetegségben.
• 2012-ben körülbelül 1,5 millió ember halálát okozta közvetlenül a diabetes.
• A WHO elõrejelzései szerint 2030-ra a cukorbetegség a 7. vezetõ halálozási ok lesz a világban.

Nem akarlak elkeseríteni, de a „modern, civilizált” világunkban jellemzõ általános életmód és táplálkozási szokások mellett nem az a kérdés, hogy kialakul-e nálad a kettes típusú cukorbetegség, hanem az, élsz-e elég ideig ahhoz, hogy kialakuljon. Most mondhatod, hogy Te igenis egészségtudatosan élsz, Téged ez a probléma biztosan nem érinthet. De sajnos igen! Ugyanis az „egészségtudatosnak” mondott divatos diéták és életmód rendszerek nagyon kevés esetben épülnek a szénhidrát anyagcsere helytálló ismereteire. És amint azt már korábbi bejegyzéseimben is említettem: az emberi szervezet élettani mûködése – beleértve a szénhidrát anyagcserét és szénhidrát felhasználást is – nem változik meg, csak mert a divat úgy diktálja! Örömteli hír azonban, hogy egyre több fórumon lehet hallani, olvasni korrekt információkat az IR-rõl a médiában is, legutóbb például a Shape Magazinban találtam egy jó összefoglalót. (Szomorúan teszem hozzá, hogy az orvosok közötti arány viszont csak kicsit javult az elmúlt években.)

Mi a kapcsolat az inzulinrezisztenica és a kettes típusú diabetes között?

Az inzulinrezisztencia a kettes típusú cukorbetegséget megelõzõ állapot, ezért szokás pre-diabetesnek is nevezni. Ebben az állapotban, legalább is az elején, az egyén glükóz háztartása még nem, vagy csak kis mértékben károsodott. Az árulkodó jelek az inzulin háztartásban mutatkoznak. Ezek a jelek – életmódtól és genetikai örökségtõl függõen – már NAGYON SOK ÉVVEL a diabetes kialakulása elõtt felfedezhetõek. Az esetek nagy részében tüneteket is produkálnak, csak hajlamosak vagyunk nem venni tudomást róluk, mert túl általánosak. Az inzulinrezisztencia állapotának felismerésével és kezelésével ELKERÜLHETÕ  a kettes típusú cukorbetegség késõbbi kialakulása!

Az inzulinrezisztenica tünetei

• rendszeresen sportolsz, úgy véled helyesen táplálkozol, mégis a hasadon egyre csak gyarapodnak a zsírpárnák
• has körüli elhízás
• bár az elhízás egyáltalán nem „követelménye” az inzulinrezisztenicának, a normál és vékony testalkatúakat ugyanúgy érinti
• hajhullás
• túlzott szõrnövekedés
• rendszertelen menstruáció
• termékenységi problémák (pl. megemelkedett prolaktin szint)
• éjszakai izzadás
• gyakori fejfájás (tipikus tünet a hajnalban fejfájásra történõ ébredés)
• fogyási képtelenség
• a vizelet szagának megváltozása (megemelkedett tesztoszteron szint)
• petefészek ciszták, PCOS (policisztás ovárium szindróma) – ami NEM nõgyógyászati probléma, hanem a szénhidrát anyagcsere betegsége
• farkaséhség rohamok
• édesség utáni extrém sóvárgás
• idegesség, izzadás, agresszió – melyet az alacsony vércukorszint vált ki
• nem pihentetõ alvás
• fáradtság, gyengeség
• laborértékeknél elváltozások: triglicerid, koleszterin, húgysav magas értékei
• pajzsmirigy alulmûködés
• ébredéskor erõtlenség – amit gyakran tévesen az alacsony vérnyomással kevernek össze, holott a nagyon alacsony vércukorszint okozza

A szénhidrát anyagcsere lényege – leegyszerûsítve

A szénhidrátok elfogyasztásuk után az emberi szervezetben az emésztés végére egyszerû szénhidrátokká (monoszacharidokká) bomlanak le, és a vékonybélbõl felszívódva glükóz formájában kerülnek be a véráramba. A vér szállítja õket a szervezet különbözõ sejtjeihez, hogy ott aztán a sejtmembránon átjutva a sejten belüli biológiai oxidáció következtében energia termelõdjön belõlük.  Amint a vérben megemelkedik a glükóz szintje, a hasnyálmirigy Langerhans szigeteinek béta sejtjei inzulint választanak el, ami szintén a véráramba kerül és szállítódik a szervezet különbözõ sejtjeihez. (A hasnyálmirigynek ettõl függetlenül is van inzulin elválasztása.) Az inzulin egyes sejtek inzulinérzékelõ receptoraihoz képes kapcsolódni, és a sikeres kapcsolódás következtében a sejtmembránon kis kaput képes nyitni a glükóz bekebelezéséhez. A folyamat akkor eredményes, ha a glükóz a sejtfalon belülre kerül, tehát a vérben a glükóz szintje lecsökken, az inzulin pedig a receptorokhoz kapcsolódik, tehát a vérben az inzulin szintje is lecsökken.

Ha nem jól mûködik a rendszer, akkor a vérben nem csökken le a vércukor szintje, ami tönkreteszi elsõsorban az érfalakat, hosszú távon látásromlást, veseproblémákat, szív- és érrendszeri problémákat idéz elõ. Ha nem jól mûködik a folyamat, akkor az inzulin szintje sem csökken le, ami szintén sok galibát okoz. Az inzulin egy „agresszív” hormon. Magas szintje rombolja a hormonrendszer egyensúlyát (pl. megemeli a prolaktin és a tesztoszteron szintet), és segédkezik a zsírszövetek felépítésében is. Mindebbõl logikusan következik, hogy ha nem eszel elég szénhidrátot, akkor nem tudsz –EGÉSZSÉGESEN- lefogyni, hiszen a vércukor-inzulin egyensúly fenntartásához hiányzik a glükóz! A kulcs az egyensúly szóban van, ennek megfelelõen kell összeválogatni a szénhidrátokat minõség, mennyiség és idõbeli elosztás szempontjából. A szénhidrátok fogyasztásának túlzott lecsökkentése nem csak a sejten belüli energiatermelést akadályozza, de hosszú távon az inzulin háztartás károsodását is okozza.

Mit jelent az inzulinrezisztencia?

Ebben az állapotban az inzulinérzékelõ receptorok eltompulnak, nem érzékelik megfelelõen az inzulin jelenlétét a vérben. Tehát a hasnyálmirigy egyre több és több inzulint kénytelen termelni, hogy a megnövekedett mennyiségû inzulinra végre a tompa receptorok is reagáljanak. Ennek a folyamatnak a következménye, hogy idõvel a hasnyálmirigy elfárad és kimerül, megszûnik az inzulin termelése. Ez a kettes típusú diabetes állapota. Az inzulinérzékelõ receptorok eltompulásának számos oka lehet: a helytelen szénhidrát fogyasztás, melynek következtében állandóan sok inzulin kerül a vérbe és stimulálja a receptorokat, genetikai hajlam, mozgásszegény életmód, stressz, stb.

Hogyan lehet kimutatni az inzulinrezisztenciát?

Vérbõl, terheléses vércukor vizsgálattal (OGTT = oral glucose tolerance test). A vizsgálatot éhgyomorra végzik, ez a 0. perc, az ekkor levett vérbõl néznek glükóz és inzulin értéket. Ezután 75 gr gyógyszertári kiszerelésû glükózt kell vízben feloldva meginni (=glükózterhelés). (A reggelivel, zsemlével végzett terheléses vizsgálatok diagnosztikai szempontból nem megfelelõek.) A vizsgálat további része így azt mutatja meg, hogy ennek a terhelésnek a hatására hogyan változik a glükóz és az inzulin szint. A következõ vérvétel a 60. percben történik, majd a 120. percben. A háromszori vérvétel miatt nevezik hárompontos terheléses vérvizsgálatnak, mindhárom alkalommal mind glükóz, mind inzulin szintet kell vizsgálni. (Bizonyos esetekben végeznek 4 pontos terhelést is, fõként vékony testalkatú pácienseknél, ahol valószínûsíthetõ a korai inzulin csúcs, 30 percnél.) A vizsgálatot sajnos sokszor hibásan végzik el, például egyáltalán nem mérnek inzulin szintet, vagy nem mérnek értékeket a 60. percnél. A vizsgálat kiértékeléséhez szükség van mind a 6 értékre, mert ebbõl rajzolódik ki egy glükóz görbe és egy inzulin görbe.

Az elemzéssel minden esetben fordulj IR kezelésében jártas szakemberhez, de néhány alap infot nem árt tudni az értékekkel kapcsolatban. Hangsúlyozom, ez csak néhány figyelemfelkeltõ példa, minden esetben fordulj szakemberhez az elemzéssel!!!

• A közhiedelemmel ellentétben az alacsony éhgyomri vércukorszint szintén nem jó, mert arra utal, hogy az éjszaka folyamán nagyon magas volt az inzulinszint. Tehát IR állapota áll fenn.
• Az 5.5 mmol/l értéket meghaladó éhgyomri vércukorszintnél ne dõlj hátra, hogy még bõven határértéken belül vagy, ez az érték ugyanis már az IR egy súlyosabb formájára, a károsodott éhomi vércukorszintre utalhat. 7-es érték felett pedig azonnal fordulj diabetológushoz!
• Ha például a 120 perces vércukor szinted alacsonyabb, mint az éhomi, akkor szintén baj van, hiszen túl nagy inzulin válasz történt, olyan nagy, ami lenyomta a vércukor szintet. Ez az állapot a hipoglikémia. Amikor idegbetegen rohangálsz és veszekedsz mindenkivel a környezetedben, és ölni tudnál egy kis darab csokiért.
• Az inzulin értékekre szintén vannak tól-ig számok, melyek a legtöbb esetben önmagukban nem mérvadóak, ugyanis a leleteket elemzõ szakember számára az értékek közötti viszony az árulkodó.
• Az azonban azonnal szembetûnik, ha az inzulin válasz a terhelés hatására túlzottan nagy, és a 120. perc végére sem csökken vissza a normál tartományba.

A rossz hír az, hogy a jelenleg érvényes egészségügyi szabályozás nem teszi lehetõvé a háziorvosok számára a terheléses vércukorvizsgálat kiírását. Csak belgyógyász-endokrinológus, vagy nõgyógyász szakorvos utalhat be a vizsgálatra. Vagy marad a magánlaborban elvégzett fizetõs vizsgálat (7-10.000,- Ft között), melynek kiértékeléséhez ugyanúgy szakembert kell majd találni.  Ez már csak azért is érthetetlen számomra, mert a háziorvosok megfelelõ továbbképzés segítségével már nagyon sok évvel a cukorbetegség kialakulása elõtt kiszûrhetnék a betegeiknél, ha fennáll a veszély, és sokszor gyógyszeres kezelés nélkül, életmód változtatással elkerülhetõvé válna a diabetes. Vagy ehhez azért túl nagy üzlet a diabetes? Remélem nincs igazam.

Mi a hipoglikémia?

Az alacsony vércukorszintet nevezzük hipoglikémiának. Amikor például IR esetén a bevitt szénhidrát hatására olyan nagymértékû inzulin válasz következik be, amitõl hirtelen leesik a vércukorszint. De nem csak a helytelenül elfogyasztott szénhidrát idézheti elõ, hanem például alkoholfogyasztás, vagy bizonyos gyógyszerek szedése is. Legutóbb a fogászati kezelésemnél használt anesztetikumok idéztek elõ nálam váratlan hipoglikémiát. (Így 4 év után van már „várt” hipoglikémia is, ha mondjuk nagy ritkán egy szelet hagyományos tortát eszem meg, viszont ilyenkor tudom, hogy mire készüljek.) Ezzel a történettel kapcsolatban azonban mindig eszembe jutnak azok a vélemények,melyek az inzulinrezisztenciát „csak divatnak” állítják be. Ajánlom szerzõik figyelmébe a következõ sorokat!

{HASONLOCIKKEK}Autót vezettem, és éreztem, hogy közeledik a hipoglikémia. Váratlanul, és nagyon gyorsan. Le tudtam szerencsésen parkolni, de már remegett kezem-lábam, a combomon hideg verejték folyt. Bevánszorogtam a legközelebbi bevásárlóközpontba, és vettem egy doboz sushit, mert az abban lévõ rizs lassú szénhidrát, és stabilizál. De elõtte kell még gyors szénhidrát is, ezért tartok a táskámban mindig egy kis dobozos gyümölcslevet. Amire az éttermi részen leültem egy asztalhoz, és ráfeküdtem, a dermedés már szinte teljesen megmerevítette az ujjaimat, a végtagjaimat, és szépen lassan éreztem, ahogyan a belsõ szerveim is kezdenek lefagyni a glükóz hiányától. Lassult a légzésem, folyt rajtam a hideg verejték, és kerülgetett a pánik. Komoly lélekjelenlét szükséges ilyenkor ahhoz, hogy az ember elhiggye, nem fog meghalni, csak hipoglikémiája van. Mint egy robot cselekedni kell, és 20-30 perc alatt visszaáll az egyensúly. Ráfeküdtem az asztalra, a számba akasztottam a gyümölcslé szívószálját, becsuktam a szemem, kortyoltam az életmentõ nedüt, és próbáltam visszatartani a sírásomat, nehogy eluralkodjon rajtam a pánik. Aztán amikor már mozgatni is tudtam az ujjaimat, falatonként toltam be a sushit. Bár fényes nappal, kora délután volt, én pedig rendesen felöltözve feküdtem az asztalon, mégsem jött oda hozzám senki egy forgalmas bevásárlóközpontban megkérdezni, hogy szükségem van-e segítségre. 30 perc múltával „jóllakottan”, felengedve bár még gyengén, de magamhoz tértem. Ismét egy tapasztalattal több lettem.

Hozzáteszem, hogy a laboreredményeim mindig is enyhe IR-t mutattak, 4 évnyi kezelés után pedig már szinte semmit, mégis nagyon erõteljes tüneteket tudok produkálni, ha kibillen az egyensúly. Ezért kell hozzáértõ és holisztikus látásmódú szakember a leletek elemzéséhez, és nem elég csak a referenciaértékeket figyelembe venni.

Az inzulinrezisztencia kezelése

Az esetek többségében gyógyszeres kezelés nélkül, a megfelelõ életmód elsajátításával kezelhetõ és karbantartható az állapot. Fontos tudni, hogy minden egészséges embernek is ezt az életmódot kellene elsajátítania ahhoz, hogy a szénhidrát anyagcseréje ne károsodjon az életkor elõrehaladtával. Tehát a jó hír az, hogy nem leszel különc, a családodban és a környezetedben mindenki nyugodtan követheti a példádat, csak 3 dolgot nyerhet vele: egészséget, életenergiát és szép testformát!

Az életmód 4 alapra épül:

1. táplálkozás (ez az IR diéta)
2. sport (ésszel!)
3. önismeret és mentális felkészültség
4. az esetek egy részében gyógyszeres kiegészítés

Az IR étrend

Nos, ellentétben sok szénhidrát-szabályozó diétával az IR-nél egyénre szabottan kiszámoljuk, hogy az egyénnek minden sajátosságát figyelembe véve naponta mennyi CH fogyasztására van szüksége. A WHO ajánlása alapján meghatározzuk, hogy mekkora a napi alapanyagcsere szükséglete, majd ezt igazítjuk ahhoz, hogy fogynia vagy híznia kell, mennyire aktív életmódot folytat, milyen gyógyszereket szed, stb. Mindebbõl a napi kalóriaértékbõl szintén a WHO ajánlása alapján átszámítjuk, hogy ezt a kalória mennyiséget mekkora mértékben kell CH bevitelbõl fedeznie, és az grammra átszámítva mennyit is jelent. Majd ezt szétosztjuk napi 6! étkezésre, és meghatározzuk, hogy étkezéseken belül mekkora arányban kell a gyors és lassú égésû szénhidrátokat fogyasztania. Ezek az elõkészületi munkák segítenek abban, hogy az egyén vércukor-inzulin egyensúlya fennmaradjon, a szervezetének energia ellátása megfelelõ legyen. Hosszú távon.

A vércukor-inzulin egyensúly fenntartását az étkezések idõpontjának meghatározásával (átlagosan 3 óránként, és reggel 7-8 között reggelivel indítva a napot!), a bevitt CH mennyiségével (a fentebb leírtak szerint) és minõségével szabályozzuk, azaz az élelmiszereket 3 csoportja osztjuk:

1. nem számolunk CH mennyiséget (pl. húsfélék, zsiradékok, a legtöbb zöldségféle, sajtok, túró, stb.)

2. számolunk CH mennyiséget, de lassú égésû CH (pl. teljeskiõrlésû gabonák, barnarizs, hüvelyesek, olajos magvak, stb.)

3. számolunk CH mennyiséget, de gyors égésû CH (pl. gyümölcsök, joghurt, kefír, stb.)

Az élelmiszerek fenti csoportosításánál nem csak a glikémiás indexüket, hanem az inzulin indexüket is figyelembe vesszük, errõl bõvebben itt olvashatsz: A glikémiás index és az inzulin index jelentése

A táplálkozáshoz kapcsolódóan megemlíteném még, hogy a magas dózisú D-vitamin bevitele, illetve néhány hidegen sajtolt növényi olaj (pl. ligetszépe, lenmag, muskotályrózsa) rendszeres fogyasztása érzékenyíti az inzulinérzékelõ receptorokat.

Sport és IR 

A rendszeres és ésszel végzett sport elengedhetetlen az IR életmódban. Errõl itt olvashatsz bõvebben: Sokat mozogsz, de mégsem fogysz? Íme, a helyes sportolás titkai.

A kardio mozgás érzékenyíti az inzulinérzékelõ receptorokat, az izomtömeg építésére, növelésére pedig azért van szükség, mert az izomszövet nagyobb mennyiségben tartalmaz inzulinérzékelõ receptorokat, mint pl. a zsírszövet.

Önismeret és mentális felkészültség

Véleményem szerint ez mindig, minden helyzetben és mindenki számára nagyon fontos, önismeret és tudás nélkül nagyon nehéz boldogulni az életben.

Gyógyszeres kezelés

Bizonyos esetekben átmenetileg, a súlyosabb esetekben pedig hosszútávon is javasolják a gyógyszeres kezelést. Ezek legtöbbször a metformin és a hozzá hasonló gyógyszerek. Errõl pedig itt olvashatsz: A kecskeruta gyógynövény a metformin alapanyaga

Ha szeretném összefoglalni az IR életmóddal kapcsolatos gondolataimat, akkor csak a következõt tudom mondani:

Hálás vagyok, amiért az inzulinrezisztens állapotom kiderült.
Általa lehetõséget kaptam arra, hogy egy sokkal magasabb életminõségben éljek.

Fotók: foter.com, FreeDigitalPhotos.net, 123RF.com