Nehéz a döntés, hiszen a szülők mindig a gyermek érdekeit nézik. Az sem jó ha túl korán kerül az iskolába, függetlenül attól, mennyire okos a gyermek. Hiszen lehet, hogy számára még nehéz lenne a beilleszkedés, vagy az iskolatáska.
A tankötelezettségről szóló törvény szerint: "A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be."
A törvény lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek egy év késéssel kezdjék meg tanulmányikat, tehát a szülőn áll a döntés, meghagyja-e ezt az évet a játék, a gondtalan szórakozás számára, vagy az iskolapad mellett teszi le voksát.
Amennyiben a szülő bizonytalan, több helyről is kérhet segítséget. Az óvónők többsége tisztában van a gyermek képességeivel, és tapasztalata alapján javaslatot tud tenni a szülőnek, érdemes-e elkezdeni az iskolát. Igénybe vehetik továbbá nevelési tanácsadó segítségét is, aki hasznos tanácsokat adhat.
Az iskolaérettség nem csupán a gyermekek teljesítményét veszi figyelembe. Fontos, hogy be tudjon illeszkedni leendő osztályába, elfogadja a felnőttek (ez esetben a tanár) utasításait, illetve figyelme is megfelelő legyen. A világ szinte minden országában hat éves kör körül tekintik ideálisnak az iskolai tanulmányok megkezdését. Ma kétfajta irányzat létezik ezzel kapcsolatban, az egyik csoport a gyermekek mielőbbi beiskolázását szorgalmazza, a másik pedig ennek ellentétét, a későbbi életkorban történő iskolakezdést. Természetesen a két véglet közötti arany középút jelentheti a megoldást. A gyermekek képességeit, fizikai és lelki fejlettségét tekintve mindenkinek más korban lehet ideális a beiskolázás.
Európa több országában is próbálják megkerülni ezt a kérdést. Németországban nem tekintik alapvető szempontnak az iskolaérettségét, a megfelelő korhatár után automatikus a beiskolázás. Svédországban is hasonló a vélemény, s a tanulók egészen 6. osztályos korukig még osztályozásban sem vesznek részt. Nálunk egyenlőre a szülők hozzák meg a döntést.
Amit érdemes figyelembe venni:
- Megfelelő-e a gyermek fizikai érettsége?
- Várja-e a gyermek az iskolakezdést?
- Képes kapcsolatot kialakítani, vele egykorú társaival?
- Képes a beilleszkedésre?
- Meg tudja jegyezni a rövidebb szövegeket (dalok, versek)?
- Le lehet kötni hosszabb-rövidebb időre egy-egy tevékenységgel?
Ezek alapvető képességek, melyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek ne rémálomként élje meg az iskolai órákat, hiszen az első iskolai tapasztalatok a későbbiekben is befolyásolják a tanuláshoz való hozzáállását. Fontos kideríteni már óvodás korban, hogy a gyermeknek vannak-e olyan fejlődési problémái, melyek miatt esetleg további segítségre lehet szüksége. A diszlekszia, és hasonló problémák már óvodás korban is könnyen megállapíthatók, s ezzel gyermekünknek könnyíthetjük helyzetét, hiszen idejében segítséget nyújthatunk.
A magatartásbeli problémákat szintén komolyan kell venni, az alkalmazkodóképességhez hasonlóan.
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri