„Kacsa-láb” torna

Egy kis tudományosság… és aztán, ahogy mi csináljuk.

Az izomrendszer gyengeségének jelensége a lábboltozat süllyedése. A lábboltozat 2 éves kor körül alakul ki, a felállás és a járás során a lábra ható izmok munkájának eredményeként. Ezért a csecsemő már lúdtalpasnak tűnik, mert valóban nincsenek meg a boltozatai. Születés után a csecsemő "lúdtalpasnak" tűnő talpán a boltozatot vastag zsírpárna tölti ki. Ez még nem kóros. A járás megindulása után az izommunka segítségével alakul a boltozat, a terhelés hatására a talpi zsírpárna eltűnik.

A sima, kemény talajon való járás és a cipőhasználatával feleslegessé válik a lábizomzat aktív működése, így azok elgyöngülnek. A korai cipőhasználatnak az lesz a következménye, hogy a talp izmai, talpi hajlításai, a lábujj mozgásai erősen korlátozódnak, kialakul a "lúdtalp".

A lúdtalp óvodáskorban elősegítő tényezői: 

• Korai túlterhelés a járni tanulás időszakában
• Mozgásszegény életmód
• Természetes, egyenletlen talajon való   járás     hiánya 
• Nem megfelelő cipő viselése

Hogyan előzzük meg, hogy gyermekkorban kialakuljon a lúdtalp s mit tegyünk, ha már kialakult?     

A hiányzó   természetes mozgást célszerű pótolni lábtornával. Fontos, hogy a talpakat megfelelő ingerek érjék. Ennek érdekében célszerű minél többet mezitláb járatni a gyermekeket különböző terepeken (kő, kavics, gumi, göröngyös föld…). Az un. "birizga-szőnyegünk " jól megdolgoztatja a talpakat.

Az óvodáskorú gyermekek alapvető tevékenysége a játék. A játék hatása sokoldalú, a gyermek egész személyiségének alakulásában meghatározó. Az életkornak megfelelő játékos módszerekkel elérhető, hogy a gyermek mozgás közben sikerélményhez jutva tapasztalja meg, mennyi mindenre képes a lábujjak, a láb használatával.

A prevenciós jelleggel végzett lábtornát mindig mezitláb végezzük. A lábtorna elsődleges célja, hogy a lábboltozat izmait megerősítse.

A lábtorna gyakorlatoknál fontos betartani a fokozatosságot. A foglalkozások felépítésénél ügyelni kell, hogy minden testrész megfelelő mennyiségű és minőségű terhelést kapjon. Fontosnak tartom az erősítő-lazító gyakorlatok egyensúlyát. Szükséges megtanítani a gyermekeknek, hogy saját kézzel, a talpukon levő idegvégződéseket hogyan tudják stimulálni (nyomás, dörzsölés, ütögetés, csipkedés…). Ez az alapja a masszírozásnak. Saját testünk, testrészeink elfogadása, szeretete befolyásolja az idegrendszer állapotát, segít a testséma kialakításában, a tapintás-érzékelés fejlődésében.

Nevelési év elején, egyből talpnyomat készítésével kezdődik a lábtorna. Arra jó, hogy szemléletesen be tudjuk mutatni, hogy miért is kell tornáztatnunk rendszeresen a lábunkat. Játékos módszerek  – a festékbe lépés, a lábak körberajzolása – egyéb fusztrációt is oldanak. E módszer használata nem öncélú, a láb és kéznyomatokat felhasználtuk a kreativítás fejlesztésére is (kiegészítéssel formák reprodukálása).

A mozgásszegény életmód következtében már az óvodások körében is sok a tartáshiba. A jó testtartás a jó egészség alapja. Ha, a gyermek nem kap a mozgáshoz elegendő teret, időt, akkor tartási rendellenesség alakulhat ki. Sajnos, a mi óvodásaink is autóval érkeznek az óvodába, az otthoni mozgáslehetőségeik is korlátozottak. A gyermekek beszámolója alapján ritkán vesznek részt családi körben, mozgásos tevékenységekben.

A heti rendszerességgel megszervezett un. "Kacsa láb" torna nem csupán a lábboltozat erősítését célozza meg, hanem komplex izomerősítés és tartásjavító torna is.

Lábtorna és tartásjavító gyakorlataink… a teljesség igénye nélkül

A lábtornát mindig masszírozással kezdjük. Ülésben a lábakat kézbe véve, az ujjaktól a sarok felé lábujjak és talp masszírozása.

Bemelegítő, lazító és nyújtó gyakorlatok:                                                                      

• ülő helyzetben a két nagyujjat összeakasztjuk, majd megpróbáljuk széthúzni
• ülésben támaszkodva kézzel a test mögött, talpak összedörzsölése                             
• ülő helyzetben, hajlított térddel a talajhoz ütögetjük a talpunkat                                 
• nyújtott ülésben, kéztámasz a test mögött, lábfejek előre feszítése, visszahúzása
• nyújtott ülésben, behajlított lábujjakkal a talp hajlítása                                                
• ülésben a lábujjak legyezőszerű terpesztése, zárása                                                    
• ülésben taps a talpakkal, térdek hajlításával                                                                
• ülésben talpak összeillesztése, térdfelhúzással, popsin forgással kukucskálás

Speciális járások, járás-futásgyakorlatok:                                                                    

• lábujjon járás
• "mackó"járás: a lábujjakat bekarmoljuk      
• külső talpélen járás ( belső talpélen járásnak nincs fiziológiás jelentősége)  
• futások: mindig lábujjon történik 
• tyúk-lépés ( sarok-nagyujj összeérintése )
• járások hátrafelé vagy csukott szemmel

Szerrel végezhető gyakorlatok:                                                                                       

Az alapgyakorlatok megtanítása után próbálkozhatunk különböző kéziszerekkel,  játékeszközökkel, játékos feladatok adásával.                                                                      

• állásban kavics, golyó, Tüsi, gesztenye, dió felszedése lábujjakkal (szemétszedés, nagyobbaknál kiegészítő feladat lehet az eszközök csoportosítása pl. színek- formák szerint gyűjtögetés a megfelelő gyűjtőhelyre )               
• ülésben papírszalvéta, papírzsebkendő, krepp-papír tépése
• lábfejjel felvett íróeszközzel rajzolás papírra 
• lábbal rajzolás függőleges táblára, falra   
• rajzolás hanyattfekve (asztal aljára erősített papírra)
• babzsák  csúsztatása  lábbal
   

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.