Hirdetés Partneri kampány helye
Gyereknevelés

Kell-e félteni gyermekeinket az okoseszközöktől? – Így változtatják meg őket és képességeiket a képernyők

Szeretjük vagy sem, akarjuk, vagy sem, a digitális világ keresztbe-kasul átszövi az életünket. Nem csak a telefonunk lehet okos, vagy a tévénk, már a hűtő is meg tudja üzenni, hogy mit kell venni.

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
Kell-e félteni gyermekeinket az okoseszközöktől? – Így változtatják meg őket és képességeiket a képernyők

Akinek az elmúlt évtizedben született gyermeke, tudja, hogy a 8-10 hónapos kicsiknél profibban senki sem képes önállóan megismerni, kipróbálni és mesterfokon alkalmazni az érintőképernyők használatának mozdulatait. Megmosolyogtató az az őrült vadászat, ami a telefonért indul, mihelyst egy megjelenik a látóterükben –  kúszva, mászva, totyogva, ki éppen, hol tart -, és miközben ámulattal nézzük, hogy nekik mennyire természetes két ujjal belenagyítani egy fotóba, magunkban szurkolunk, hogy a mobilunk is túlélje ezt a találkozást. És rendszerint itt nem áll meg a mobil, vagy tablet és a gyerekek társas együttélése.

Mekkora teret engedjünk ennek a bimbózó barátságnak?

A digitális technológia számos pozitiv és fejlesztő tulajdonsága mellett, bizony nem kell, hogy kisgyermekünk legjobb barátja legyen. Ha időnként magunk is elcsábulunk, és bébiszitterként alkalmazzuk a mobilunkat egy nyugodt félóra reményében, amikor oda tudjuk tenni végre a levest, még nem kerülünk pokolra, de érdemes szülőként tisztába lenni a technológia lehetséges negatív hatásaival is.

Hogy ezek pontosan mik, arra még szakértői szemmel sincs egy konkrét lista, sok mindentől függ egy-egy diagnózis és sok kutatás folyik párhuzamosan, hogy jobban megismerhessék a területet. A digitalizáció ezen területe még nincs elég régen jelen a mindennapjainkban ahhoz, hogy hosszú távú, egyértelmű kutatási eredmények születhessenek. Talán éppen ezért, a jobb félni, mint megijedni elv alapján egyelőre, ha egy mondatban kell összefoglalni a javaslatukat, akkor az az, hogy minél később kap a gyerek mobilt, annál jobb.

Összegyűjtöttünk néhány példát, hogy mire érdemes figyelni már a pici gyerekek esetében is. Hangsúlyozzuk, hogy ezek lehetséges problémák, attól, hogy találtak már rájuk precedenst, még nem fog biztosan mindenkinél kialakulni, de hasznos ezeket ismerni.

Hogyan hatnak a gyerekekre az okoseszközök?

Agyi elváltozás

A kutatásban részt vett gyerekek átlagosan 2-5 órát is töltöttek a képernyők előtt. MRI felvételeken, speciális agyi pályákat vizsgálva találtak összefüggést a képernyő előtt töltött idő és a fehérállomány lassabb fejlődése között. Fontos leszögezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a gyerekek automatikusan agykárosodást szenvednek. Kis létszámú mintán dolgoztak és az agy fejlődését számtalan más tényező is befolyásolja, de azt érdemes megjegyezni, hogy az okoseszközök használata passzív tevékenység, ami alapvetően gátolja az agyat a megfelelő fejlődésben.

Elektromágneses tér

Azt találták, hogy egy mindössze 2 perces telefonhívás akár egy órán keresztül is megváltoztathatja a gyerekek még erősen fejlődésben lévő agyának választási tevékenységét, ami károsíthatja a tanulási képességeiket és viselkedési zavarokat is okozhat. Ha mégis a telefonálás mellett döntünk, a headset, vagy a kihangosítás már javíthat a helyzeten, hisz a telefon nem lesz közvetlenül a gyerekek feje mellett.

Drogként is hathat

Ha valami jó történik velük, finomat eszünk, sikerül valamit jól megcsinálni, az agyunkban dopamin szabadul fel, ami a sikert követő eufórikus érzésért felelős. Ezt a sikert mobilon pl. játék közben nagyon egyszerű elérni. És számtalanszor, nagyon gyorsan ismételhető.

Ezáltal ezt a fajta jó érzést a gyerekek – de egyébként a nagyobbak és a felnőttek is – elkezdik hajszolni, hisz ki ne szeretné állandóan sikeresnek érezni magát. Innen alakulhat kezdetben a dühkitörés sikertelenség vagy megvonás esetén, majd később ez a forrása az addikciónak is. Mennyivel egyszerűbb a start gomb folyamatos nyomkodásával haladni egy játékban, mint megküzdeni egy másik gyerekkel a homokozóban a lapátért, majd aprólékos munkával felépíteni egy homokvárat. Még a szobából sem kell kimozdulni hozzá.

Tanulási nehézségek

A legkisebbek megfigyelés útján tanulnak a leggyorsabban. Élőben kell, hogy lássák, hogy hogyan kell az emberekkel kommunikálni, hogyan lehet érzelmeket kifejezni és leolvasni mások arcáról. Ha aktív idejük jelentős részét egy képernyő mögött élik, akkor egy nagyon fontos mérföldkő maradhat ki a fejlődésükből.

Értelmezési nehézségek

A kisbabák nem értik a videós tartalmakat, lehet, hogy felkelti a figyelmüket és valameddig leköti őket, de csak 6-14 hónapos koruk körül tudják utánozni a látottakat, 18 hónapos kortól tudnak rövid részekre emlékezni, de megérteni csak 2 éves korukat követően fogják.

Negatívan hathat a 2-5 éves korosztályra, hogy bizonyos történetek, cselekménysorok kapcsán nem tudnak egyértelműen különbséget tenni a valóság és a látottak között. Vagyis valóságként élik meg, amit látnak. Ezért is nagyon fontos, hogy mindig ellenőrizzük, hogy mit néznek, sőt a legjobb, ha a képernyőzés mindig együtt történik.

Motorikus fejlődési nehézségek

Egészen más mozdulatok ismétlődnek és rögzülnek mobilozás vagy tabletezés alatt, mint a valós, 3 dimenziós tárgyakkal való játék során. Így az agyban is más mozdulatsorok képződnek le, amik késleltethetik bizonyos mozgásformák elsajátítását.

Elhízás

A képernyők mellett ücsörgő gyerekek értelemszerűen sokkal kevesebbet mozognak, mint technológia nélküli kortársaik, ami mozgásszegény élethez, hosszabb távon elhízáshoz is vezethet.

Hány órát gépezzenek a gyerekek naponta?

A WHO legutóbb kiadott ajánlásában picit szigorított a korábbi állásfoglalásokon. Eszerint

  • O-24 hónapos gyerekeknek egyáltalán nem ajánlják az okoseszközök használatát
  • 2-5 év között napi maximum 1 óra
  • 5-11 évesek körében maximum 2 óra naponta

Felhívják a figyelmet arra, hogy ez a korosztály internet nélküli készüléket használjon csak, és hozzáteszik, hogy az a legjobb, ha a képernyő előtt eltöltött idő közös szülő-gyermek program. Igy lehetőség van nem csak újabb közös élményt szerezni, hanem segíteni a gyermeket a látottak értelmezésében is.

Egyébként pedig azt vallják, hogy digitális világ ide vagy oda, amennyit csak tudunk, játsszunk mi a gyerekekkel, legyünk kint a szabad levegőn, hogy igazi valójában tapasztalhassák meg a világot maguk körül. Ha pedig nyugisabb pillanatokat is szeretnénk, akkor inkább mi magunk olvassunk, énekeljünk, verseljünk a gyerekeknek. Mindezek mellett pedig ne feledkezzünk meg a megfelelő mennyiségű alvásról sem, korosztálytól függő mennyiségben – szól az ajánlás utolsó szakasza.

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: StockSnap / pixabay

 

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak Egyetlen elgurult vízgyöngy ölte meg a 10 hónapos kislányt Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval Néhány praktikus trükk az elveszett óvodai ruhák ellen A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ 115 találós kérdés ovis és iskolás gyerekeknek Az alfa generációs gyerekek többet játszanak online, mint valaha. Hogyan védhetjük meg őket az online ragadozóktól?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük