Kerekesszékkel orvoshoz sem lehet bejutni

Legrosszabb a helyzet az egészségügyi intézményekben, amelyek átalakítására 2003 volt a törvényi határidő, ám nagy részüknél semmit nem változott a korábbi állapot: mozgáskorlátozottaknak csaknem elérhetetlen. A háziorvosi rendelőknek csupán 18 százaléka felel meg a törvényben foglaltaknak, vagyis kerekes vagy tolószékkel, babakocsival és nehezen közlekedők számára is megközelíthető. A fővárosi kórházak közül alig van olyan, amelyet az előírásnak megfelelően átalakítottak, miközben az épületen belüli közlekedést liftek, mozgólépcsők megfelelően garantálják a mozgásukban korlátozottak számára is – legalábbis azoknak, akik eljutnak odáig.

Bár a fővárosban tavaly egyre több útszakaszt és közintézményt megfelelően átalakítottak, a kedvező változás esetleges, átgondolatlan és tervezetlen módon történik – jelentette ki Bihary Gábor, a Fővárosi Közgyűlés európai integrációs és külügyi bizottságának elnöke. Ma még nincs olyan útvonal, amelyen a mozgásukban akadályozottak kényelmesen közlekedhetnének a város két, egymástól távoli pontja között. Mozgásukat a számukra járhatatlan aluljárók, rámpa nélküli járdaszigetek, kikerülhetetlen közúti táblák, elérhetetlen járdamagasságok akadályozzák.

Bihary elmondta, hogy a BKV új járművek közül évek óta már csak alacsony padlós, a mozgássérültek számára is alkalmas típusokat vehet, csakhogy a megállók többségét nem igazították a korszerű járművekhez. Példaként említette a hannoveri villamosokat, amelyeket azért nem használhatnak a mozgáskorlátozottak kényelmesen, mert a peronok nincsenek egy szintben a villamos alsó lépcsőjével. A közlekedési társaság ettől függetlenül már teljesítette az előírt kötelezettségét, mert olyan taxirendszerű szolgáltatást működtet, amelyet kifejezetten a mozgássérültek számára dolgoztak ki.

A tanulmányból az is kiderül, hogy az akadálymentesítés terén messze lemaradtak az állami múzeumok, könyvtárak, éttermek és szállodák – ismertette Ongjerth Richárd, a Studio Metropolitana igazgatója. Az időközben elvégzett akadálymentesítésnek köszönhetően kerekes székkel is látogatható például a Magyar Nemzeti Galéria, a Műcsarnok, a Néprajzi Múzeum és a Közlekedési Múzeum. Nehezen lehet kerekes székkel bejutni – többek között – az Országos Széchényi Könyvtárba és a Magyar Nemzeti Múzeumba. A vizsgált bankok 20, a budapesti szállodáknak mindössze 8 százaléka elfogadható a mozgássérültek számára is. A vendéglátó-ipari egységek közül a sörözők és borozók állnak a legrosszabbul, a kutatást végzők ezek között egyetlen akadálymentest sem találtak. Jó a helyzet viszont a bevásárlóközpontokban, amelyek mindegyike megfelelő közlekedést biztosít a nehezen közlekedőknek is. Mozikból csak a plazabeliek alkalmasak, a hagyományos létesítményekbe kerekes székekkel nem, vagy csak nagyon nehezen lehet bejutni.

Az előadók szerint a mozgáskorlátozottak mellett a vakok és gyengén látók életét is megkeserítik az egymástól távol eső, alkalmas gyalogutak. Pedig csak egy kis odafigyelés kellene az útfelújítások során, hogy az akadályok észlelésében burkolatok változtatásával segítsék a gyengén látókat.

forrás: népszabadság