A magyar felnőttek alapvető készségei: hol tartunk az OECD-felmérések alapján?
Olvasási képességek: csak a magyarok 6%-a éri el a legmagasabb szintet
Az olvasási tesztben a magyarok mediánpontszáma 248 volt az elérhető 500-ból, ami 12 ponttal marad el az OECD-országok mediánjától. Ez hasonló eredmény, mint amit Dél-Korea (249 pont), Lettország (248 pont) vagy Spanyolország (247 pont) ért el, de messze elmarad a lista élén álló finnek, japánok és svédek 280-300 közötti pontszámától.
Az eredményeket öt szintre osztották. Az 1-es szinten a magyarok 32%-a teljesített, szemben az OECD-medián 26%-kal. Ezek az emberek csak egyszerű, rövid szövegeket értenek meg, és alapvető kérdésekre tudnak választ adni.
Az igazán magas, 4-es vagy 5-ös szintet – amelyhez mélyebb értés, többoldalas szövegek elemzése és rejtett összefüggések felismerése szükséges – mindössze a magyarok 6%-a érte el, míg az OECD-országok mediánja 12% – derül ki a felmérés összegzéséből.
Számolási képességek: valamivel jobbak az eredmények
A matektesztben a magyarok mediánpontszáma 254 lett, ami 9 ponttal marad el az OECD-mediántól (263 pont).
Az 1-es szintet itt is a magyarok 29%-a érte el (OECD-medián: 25%), ami azt jelenti, hogy alapvető műveletekkel – összeadás, kivonás – boldogulnak, de a bonyolultabb matematikai feladatok, például törtek és egyenletek már kihívást jelentenek.
A legmagasabb, 4-es és 5-ös szinteken a magyarok 9%-a teljesített, ami az OECD-medián (14%) alatt van.
Problémamegoldás: a leggyengébb terület
Az alkalmazkodó problémamegoldás képességeiben a magyar kitöltők 37%-a maradt az 1-es szinten, miközben az OECD-medián csak 29%. Az alacsony szinten teljesítők csak egyszerű, kevés változót tartalmazó feladatokat tudnak megoldani.
A legmagasabb, 4-es szintet a magyarok 3%-a érte el, az OECD-medián itt 5% volt.
Generációk közötti különbségek
A korosztályos összehasonlítás részeletes képet mutat:
az 55–65 évesek mindhárom területen gyengébben teljesítenek, mint a fiatalabb, 25–34 éves korosztály.
Ugyanakkor a 16–24 éves magyarok eredményei sem kiemelkedők: olvasásból és számolásból egyaránt 255 pontot, problémamegoldásból pedig 250 pontot értek el, amelyek mind az OECD átlaga alatt vannak.
Oktatás és munkapiaci összefüggések
Az oktatási szint erős hatással van a teszteredményekre. A magyar felnőttek közül azok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, átlagosan 46 ponttal jobban teljesítenek olvasásban, mint akik csak érettségit szereztek. Ez az OECD-átlagnál (33 pont) lényegesen nagyobb különbség.
A magasabb szinten teljesítők jobban boldogulnak a munkaerőpiacon: körükben magasabb a foglalkoztatottság, alacsonyabb a munkanélküliség, és közel 10%-kal magasabb az órabérük. Továbbá életminőségük is jobb: jobb egészségi állapotról számolnak be, nagyobb bizalommal vannak mások iránt, és többet önkénteskednek.
Hová tovább?
A felmérés tanulsága, hogy a magyar felnőttek alapvető készségeinek fejlesztése kulcsfontosságú, nemcsak a személyes boldogulás, hanem a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából is. Az oktatási rendszer reformja és a felnőttképzés szerepének erősítése lehet az első lépés, hogy javítsuk a következő generáció esélyeit egy globális összehasonlításban is versenyképes jövő felé.
Indexkép: Depositphotos.com
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek