Kislány a pénztárnál

Elüt egy billentyűt a pénztáros, lehet, már elfáradt a napi munkától. Várni kell a korrekcióra, amelyet a főnöke tehet csak meg.

A türelem egyre fogy a várakozókban.

Egy ötéves forma kislány lép a pénztároshoz :

–         Mit csinálsz ? – kérdi.

–         Várom, hogy kijavítsák a hibámat.- így a válasz.

–         Mit rontottál el ? – faggatózik tovább a kislány.

–         Tudod, nem megfelelő billentyűt nyomtam le a számológépen – válaszolt a pénztáros, akinek arcán már kis mosoly jelent meg feledve bosszúságát.

–         Mi van abban a dobozban ? – folytatja a lányka , mintha mi sem történt volna.

–         Pénz van benne, de most nem tudom kinyitni- válaszolt a pénztárosnő, válaszában megelőzve egy következő kérdést.

Újabb kérdésre nem került sor, mert megérkezett a főnöknő és törölte a gépen a hibás kódot. Folytatódhatott a munka. A türelmetlenek türelmesen viselték a várakozást, mert a lányka ártatlan, de annál igazibb, őszintébb kérdéseivel feloldotta a tétlenséget, elfelejtette a mindennapok morgolódásait, bosszúságait.