Lányok, tanuljatok a hibámból! Mikor éreztetted utoljára a pároddal, hogy szereted?

Tímea története. 

Az úttest közepén táncoltunk és éjszakákon át szerelmeskedtünk

Teljesen hétköznapi életet éltünk. Boldogok voltunk a párommal. A főiskolán ismerkedtünk meg, szerelem volt első látásra. A suli után nem sokkal összeházasodtunk. Emlékszem, olyanokat csináltunk, hogy éjszaka az úttest kellős közepén táncoltunk, meg lefeküdtünk a fűbe és bámultuk a csillagokat. Jókat ettünk, éjszakákon át beszélgettünk és szerelmeskedtünk. Csak pár órát aludtunk, de olyan energiát adtunk át egymásnak, hogy ez is bőven elég volt. 
 

Azt hiszem, a szülés után kezdett megváltozni valami, már nem mi, hanem a gyerekek lettek az első helyen

Minden csodásan alakult, megszülettek a gyerekeink. Róza és Sári. Ikrek, így nem volt egyszerű menet. Legalábbis az eleje. Most már 9 évesek. 

Szülés után azt se tudtam, hol vagyok. De úgy szó szerint. Próbáltam felkészülni az ikrekre, de szerintem arra nem lehet igazán felkészülni. És a szülésre sem. 

Császáros voltam, szülés után annyira fájt a sebem, hogy fel se bírtam kelni. Még otthon sem. A férjem kivett két hét szabadságot, jött anyukám és anyósom is felváltva. 

Napközben még elvoltam valahogy, de éjjel nekem kellett felkelnem, mert szoptattam a kicsiket. 

Akkoriban annyira pörgős napokat éltünk, hogy szinte észre se vettük, hogy fizikailag eltávolodtunk egymástól. Bár én többször is mondtam a férjemnek, hogy ugye nem baj, ha most nem megy az együttlét… Ő erre mindig kedvesen megnyugtatott, hogy most nem ez a legközpontibb kérés és ne aggódjak ezen. 

Igen ám, csakhogy a gyerekek egyre nagyobbak lettek és mi alig voltunk együtt.
 

Azt gondoltam, hogy megvan mindenünk, de a kettőnk közti kapocs már rég nem olyan volt

A férjemet teljesen felőrölte a munka, a főnöke nem éppen a legkedvesebb volt vele, és egyáltalán nem vette figyelembe, hogy családos ember. Munkahelyet váltott, nem sokkal később pedig elő is léptették. Ennek persze egyfelől nagyon örültünk. Másfelől viszont egyre több teher szakadt a nyakamba, amiket nekem kellett egyedül megoldanom, mert a férjem sosem volt otthon. Gyakran hétvégente is elutazott, tárgyalásokra járt, volt, hogy éjszaka jött haza. 

De igazából ha korábban jött volna haza, valószínűleg akkor sem tudtunk volna több időt együtt tölteni, mert én rendszeresen elaludtam a kanapén, miután letettem a kicsiket. 

Megbeszéltük, hogy változtatunk ezen, hogy elmegy kényszerpihenőre. Ez tartott körülbelül 2 napig, amikor már megint csörgött a telefonja. 

Annyiban hagytam. Mégis mit kellett volna tennem? Őszintén, akkor azt gondoltam, hogy megvan mindenünk, két csodaszép egészséges gyerek, és az anyagi biztonság. 

Most kell megalapoznunk a jövőnket – gondoltuk akkor mindketten. És a legnagyobb káoszban még képesek voltunk belevágni egy házépítésbe.
 

Így találtunk újra egymásra: rájöttünk, mi az igazán fontos az életben

9 év telt el. Volt egy gyönyörű nagy házunk, két csodaszép gyerekünk, de én már nem voltam boldog. Tartottam tőle, hogy túl sok idő telt így el, de úgy voltam vele, hogy sosem késő. Ezért változtattam az életünkön.

Elkezdtem meglepni a férjemet apró meglepetésekkel: 

• aranyos, vicces, szerelmes üzeneteket hagytam neki a házban mindenhol, néha a cipőjébe vagy a táskájába is belecsempésztem
• időnként titokban kikapcsoltam a netet a telefonján, hogy ne pittyegjen állandóan
• volt, amikor a szeme láttára a telefonját is kikapcsoltam, és úgy vártam haza, hogy az a fehérnemű van rajtam, amit a legjobban szeret
• odafigyeltem arra, hogy kettesben is vacsorázzunk, a gyerekek nélkül
• amikor a férjem szabadnapos volt, sokszor átvittem a gyerekeket a nagymamákhoz, hogy pár órát kettesben is lehessünk
• volt, hogy négyesben pizsamában hancúroztunk az ágyban reggel, én keltettem mindenkit egy órával hamarabb, hogy legyen rá idő
• bementem a munkahelyére ebédszünetben, hogy addig is együtt lehessünk

És a listát még folytathatnám hosszú percekig. 

De nem is ez a fontos, hanem az, hogy újra egymásra találtunk. A férjem is rájött arra, hogy nem a pénz hajszolása a legfontosabb a világon. És bármennyire is elfoglaltak vagyunk, bele kell csempésznünk ezeket az "apróságokat" a mindennapokba, mint amikor még főiskolások voltunk. 

Egyébként tervezzük, hogy még ebben a hónapban táncolni fogunk az úttest közepén éjszaka… 

Lányok, nektek pedig csak azt üzenem: legyetek figyelmesek a párotokkal, töltsetek időt együtt kettesben és legyetek újra olyan szerelmesek, mint annak idején!

Indexkép: Send $5 for cancer treatment PLEASE. PLEASE. PLEASE 🙏 képe a Pixabay-en