Már születésünk előtt eldől, hogy kiből lesz jó matekos?

Génekbe kódolva

A Journal of Child Psychology and Psychiatry kutatásában ikreket vizsgáltak és megállapították, hogy a matematikai képességeket az öröklődés 40%-ban határozza meg. A környezeti hatások szerepe ennél alacsonyabb, 20% körüli, ám cseppet sem elhanyagolandó. Lényeges tehát az is, hogy szülőként mi hogyan vélekedünk a számok világáról, milyen érzéseket, tapasztalatokat közvetítünk a gyerek felé a tantárggyal kapcsolatban. Emellett a tárgyat oktató pedagógus is jelentős hatással van arra, hogy egy gyermekben szorongás vagy érdeklődés alakul-e ki a matematikával kapcsolatban. 

Természetesen az egyéni különbségeket is figyelembe kell venni: a gyerek érdeklődik-e a számok világa iránt, szívesen gyakorol vagy inkább más tevékenységekre fordítja az idejét? Fennáll esetleg olyan tanulási, számolási zavar, amely hátráltatja a jobb eredmények elérésében? Ezekre rendszerint az általános iskolában derül fény, ilyen esetben gyógypedagógus bevonására, fejlesztő foglalkozásokra van szükség. 

A számfogalom kialakulása

Szülőként már kisgyermekkortól kezdve érdemes matematikai fejlesztéssel foglalkozni, a gyerek életkorának megfelelően, játékos formában.

Olvasd el ezt is:

• Ezzel az egyszerű módszerrel könnyebben megtanulhatja a gyerek a szorzótáblát
• Matektanulás játékosan: a pillangó-módszer

A számfogalom 2-3 éves kor környékén kezd kialakulni. A gyerekek ebben az életkorban nagyjából két kategóriában gondolkodnak: van az egy és a több, mint egy. A nyelvi fejlődésüket mutatja, hogy különböző mondókákat megtanulnak, elmondják, de itt még nem értik, hogy valójában mennyi is az az öt, amitől érik a tök, vagy az a hat, amitől hasad a pad. Érdemes azonban mondókázni, a számoláshoz az ujjukat használni, az Egy – megérett a meggy előtt, például ezzel a rövid kis mondókával kezdve: 

Egy, kettő, három, négy,
Te kis legény hová mégy?
Nem megyek én messzire,
Csak a falu végire.

Középső csoport körül már egytől ötig vagy akár tízig is felismerik a leírt számokat, el is tudnak számolni eddig, és értik az olyan fogalmakat, mint a kevesebb, több, kisebb, nagyobb. 

Nagycsoportos korban pedig játékos formában akár már olyan bonyolultabb műveleteket is el tudnak végezni, mint a kivonás. Ha például öt kavicsot számolunk és abból elveszünk egyet, tudja, hogy négy marad. 

Matekozzunk – már egy éves kortól is

Ahhoz, hogy az iskolába kerülve gyerekünknek minél kevésbé okozzon gondot, szorongást a matematika, szülőként érdemes már kicsi korától kezdve megismertetni őt a számok világával, felkelteni az érdeklődését a számok iránt. Ahogyan mindennapi tevékenységeink közben fejlesztjük a beszédét azzal, hogy beszélünk hozzá, a számok megismertetésével kapcsolatban is így járjunk el. 

Olvasd el ezt is: Mondókák számokkal

Ha kakaót kér, számoljuk hangosan, hány kanállal teszünk a tejbe. Számoljuk le, hány gombot kell begombolni, mennyi ruhát teszünk a mosógépbe, hány autó mellett haladunk el séta közben, vagy a lépéseinket a postaládáig. Nézegessünk mesekönyvet, számoljuk meg például az állatokat a képen. Mondókázzunk, számoljunk építőjáték elemeket, plüssállatokat vagy kisautókat. 

A számolás mellett a matematikai készségek fejlesztését szolgálják a csoportosító játékok is. Szín, nagyság és forma szerint is szétválogathatunk dolgokat – először érdemes csak két csoportot csinálni. Így a párosítást, több, kevesebb fogalmakat is tudjuk gyakorolni. A különböző életkorokban eltérő nehézségű játékokkal segíthetjük a matematikai képességek fejlesztését. Válasszunk életkoruknak megfelelőt, amitől a tudása gyarapodik, és sikerélményt okoz. 

Forrás: www.jatekliget.hu 
Indexkép: Depositphotos.com