A látogatói élmény az új tájegységben minden érzékszervre kiterjed. A műtárgyakhoz itt 1.000 olyan demonstrációs tárgy társul, amelyek kézbe vehetők és kipróbálhatók. A 
házakba betérve perkupai lakodalmas zenét vagy nógrádi dudaszót hallunk, rajzolhatunk családfát, megfigyelhetjük a novaji nagykalács vagy az erdőhorváti perec elkészítését, de leheveredve próbára tehetjük a filkeházi ágyat, vagy a használatba vehető bútorok bármelyikét.
Érdekességek a tájegységből
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum új, impozáns kiállítóhelye az uradalmi magtár – amelyet multifunkcionális térként használ az intézmény. A „Padlástörténelem” címet viselő nyitókiállítás Péreli Zsuzsa Érdemes- és Kiváló Művész keze munkáját dicséri. Szintén a magtárban kapott helyet, az ún. Nyitott Muzeológiai Műhely, amely igyekszik a Skanzen látogatóiban is felébreszteni a bennük szunnyadó muzeológust. Itt és a Műhely mobil munkaállomásain a műtárgyvédelem otthon is alkalmazható alapvető szabályai, a tárgyfelismerés és meghatározás technikái, a tárgytisztítást és helyreállítási módszerei kerülnek terítékre.
Nemesradnóti lakóház
A szentendrei Skanzen első olyan épülete, amely a mai Magyarország határain túlról 
került a gyűjteménybe, abból a felvidéki faluból, ahol Radnóti Miklós édesapja is született, s ahol Pósa Lajos is tevékenykedett.
Barlanglakások
Az Észak-Magyarországi falvak jellegzetes épületei voltak a domboldalba, löszfalba vájt barlanglakások, melyek főleg a vidék szegényeinek nyújtottak otthont. A télen jól fűthető, nyáron kellemesen hűvös lakhelyek – ha fényűzőnek nem is voltak mondhatók – ésszerű megoldást jelentettek a nélkülözőknek.
Jó hír azoknak, akik télen is szívesen látogatnák a Skanzent, hogy a tájegység épületeit temperálják, így téli nyitva tartással is készült a múzeum, sőt, néhány különleges téli programnak is helyszíne lesz az új, Észak-magyarországi falu tájegység.
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri