Müller Cecília elmondta, a szakmai álláspont szerint a legjobb, ha a lehető legkorábbi életkorban kapják meg a gyerekek a védettséget, akkor, amikor az anyai immunvédelem már nincs jelen a kisgyermek szervezetében, tehát a védőoltás hatásos és hatékony.
A bárányhimlő elleni védettség kialakulásához két oltásra van szükség, ezért az első oltást a szeptember 1-je után már a 13 hónapos életkort betöltött gyerekek kapják, így szeptember-október-novemberben mintegy 24 ezer gyermeket oltanak be, majd decemberben további 16 ezren kapják meg a vakcinát.
Arra a felvetésre, hogy a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint jobb lenne, hogy a vakcinát 15 és 18 hónapos korban, más oltásokkal együtt adnák be, Müller Cecília azt mondta, azért döntöttek az oltás külön időpontban történő beadásáról, hogy az oltáshoz köthető, bármiféle esetleges reakciót pontosan be lehessen azonosítani. Hozzátette: a kötelező védőoltásokért az állam felelősséggel tartozik, ezért is indokolt a kiemelt figyelem.
A szakember elmondta, a bárányhimlő (varicella) az egyik leggyakoribb és az egyik legragályosabb, cseppfertőzéssel terjedő betegség, Magyarországon évente 28-52 ezer beteget regisztrálnak. Áprilisban jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár, hogy idén szeptembertől kötelező védőoltás lesz a bárányhimlő elleni vakcina, amelyre 1,3 milliárd forint költségvetési forrás jut.
Kötelező védőoltások 2019-től
A bárányhimlő elleni védőoltással tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma. Ezek: a gümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus baktérium és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás.
Forrás: MTI
Kép:
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek