A gyermekek egyre fiatalabb korban jutnak okostelefonhoz és csatlakoznak közösségi oldalakhoz, ami – többek között – növeli az online veszélyekkel való találkozás esélyét is. Erre az aggasztó tendenciára mutatott rá az NMHH digitális szülőség (Digital Parenting) kutatása. Különösen riasztó, hogy három év alatt a duplájára nőtt, 9 százalékról 18 százalékra azoknak a 11-16 éves gyermekeknek az aránya, akikkel idegen személy már megpróbált kapcsolatban lépni online. Emellett az is kiderült, hogy a megkérdezett gyermekek közül minden 10. visszajelöli az őt bejelölő idegent. Szülőként azonban sokan nincsenek tisztában ezekkel az információkkal, hiszen nem találkoztak még az online behálózás vagy a kortárs online bántalmazás problémájával. Így, ha gyermekük egy, a fentiekhez hasonló szituáció következtében visszaélés áldozatává válik, tanácstalannak, dühösnek és kétségbeesettnek érezhetik magukat, nem tudják, hová, kihez fordulhatnak. A kampányban arra biztatjuk a szülőket, akik azzal szembesülnek, hogy gyermeküket online sérelem érte, hogy merjenek segítséget kérni, hiszen szülőként sincsenek egyedül, nem kell egyedül megoldaniuk egy számukra ismeretlen helyzetet.
Online visszaélések: nyugtalanító trendek
Míg az offline veszélyek kivédését már egészen kisgyermekkortól kezdve tanítjuk, a digitális térben történő biztonságos jelenlét korai elsajátítása legalább ennyire fontos volna. Az INHOPE nemzetközi szövetség 2023-ban több mint félmillió, gyermekkel szembeni szexuális bántalmazást ábrázoló felvétel eltávolítását kezdeményezte világszerte, a felvételek 80%-án ráadásul 13 évnél fiatalabb gyermekek szerepeltek. A helyzet sajnos itthon sem jobb: az NMHH által működtetett Internet Hotline jelentése szerint Magyarországon a 2023-ban érkezett bejelentések 42%-a érkezett gyermekek online szexuális bántalmazásával, azt ábrázoló felvételekkel összefüggésben. E körben a vizsgált bejelentések közel 17 százalékánál, azaz majdnem minden 6., gyermekpornográfia kategóriában érkezett bejelentésnél feltételezték azt az elemzők, hogy a felvételt online behálózás (grooming) során csalták ki a gyermektől. Ez az a folyamat, amikor egy felnőtt próbál egy gyermek bizalmába férkőzni az online térben szexuális célból. Szintén jelentős probléma a kortársak online bántalmazása (cyberbullying) is, amikor a kortársak közötti zaklatás nemcsak az iskolában, hanem az otthoni környezetben is folyamatos stresszhelyzeteket teremt. A felnőttek körében az intim képpel történő visszaélések jelentenek kihívást: az Internet Hotline hozzájárulás nélkül közzétett tartalom kategóriájában tavaly a bejelentések harmada szólt olyan intim, szexuális képekről és videókról, amelyeket a bejelentő, a felvételen szereplő személy engedélye nélkül tettek közzé az interneten.
Merj segítséget kérni! Kampány a fiatalok védelmében
Az Internet Hotline tapasztalatai szerint a gyermekek gyakran próbálják egyedül megoldani ezeket a helyzeteket, azt feltételezve, hogy a felnőttek úgysem tudnak segíteni, és csak eltiltanák őket az eszközhasználattól. Súlyos problémaként jelenik meg mind a gyermekek, mind a felnőttek körében az áldozathibáztatás is, ami tovább növeli az áldozat szégyenérzetét és csökkenti a segítségkérési hajlandóságát. Pedig lenne hova fordulni: az NMHH által 2011-ben létrehozott Internet Hotline jogsegélyszolgálat fennállása óta már több mint 18.000 bejelentést kezelt online visszaélésekkel kapcsolatban. A bejelentéseket – amelyeket akár anonim módon is meg lehet tenni – szakképzett elemzők kezelik. Ha visszaélés gyanúja merül fel, a szakértők a szolgáltatókhoz fordulnak a sérelmezett tartalmak vizsgálata céljából, illetve bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrséggel veszik fel a kapcsolatot. Az Internet Hotline szoros együttműködésben áll a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodával, valamint a legnagyobb közösségimédia-platformokkal is, így például a Metával, a Google, a YouTube, a TikTok és a Discord munkatársaival.
A bejelentések kezelése mellett kiemelten fontos a tájékoztató tevékenység is: az októberben induló edukációs kampány elsősorban a szülőket célozza, hiszen fontos, hogy felismerjék, ha gyermekük online visszaélés áldozatává vált, és tudják: van hová fordulni és merjenek is segítséget kérni. Az IH a kampány részeként különböző digitális felületeken és influenszerek segítségével szólítja meg a szülőket, miközben a sajtóban és rádiókban is aktívan terjeszti az üzenetet: #merjsegitsegetkerni
Az alábbi videóban dr. Csalár Dorina, az Internet Hotline osztályvezetője beszél:
TEXTSTART:35355vid:TEXTSTOP
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak