Hirdetés Partneri kampány helye
Egészség

Miben segíthet neked és gyermekednek a kognitív- és viselkedésterápia? II.

Gyakran hallunk a kognitív és viselkedésterápiáról, például bizonyos lelki zavaroknál (szorongás, fóbiák, kényszerek, pánik, gyermekkori szorongásos betegségek, viselkedészavarok, rossz szokások, sérült gyermekek rehabilitációja, stb.) többnyire elsőként választandó módszer. Mi a lényege, miért olyan hatásos és igaz-e, tudományosan bizonyított és mérhető? Többrészes sorozatunkban körbejárjuk a témát és megvizsgáljuk, nekünk felnőtteknek és gyerekeinknek miben segít, továbbá melyek a leggyakoribb tévhiteink a technikával kapcsolatban?

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
Miben segíthet neked és gyermekednek a kognitív- és viselkedésterápia? II.

Reggel elindulunk otthonról, munkába menet előtt a gyerekünket még óvodába kísérjük. Késés lesz belőle. Feszültséget érzünk. Ehhez enyhe remegés társul. Jönnek a gondolatok: „Kudarcot vallottam!” Próbálunk gyorsítani. Persze akadályok merülnek fel. A gyerek egyre nyugtalanabb. Bejön egy-két türelmetlen telefonhívás a kollégáktól. Erre: „Ki fognak rúgni!”

Egyértelmű összefüggés van gondolataink, érzéseink, testi tüneteink és viselkedésünk között. Kevésbé fontos, melyiket észleljük először, fentiek kölcsönösen hatnak egymásra, oda- és visszafelé, minden mindenre.                                                

A háttérben ott van egy esemény, egy kiváltó helyzet, amely beindítja a körforgást. Akkor már nincs megállás. Testi tüneteink erősödését tapasztaljuk, felfokozott érzelmeink hatására újabb és újabb negatív színezetű gondolat jelenik meg, viselkedésünk kaotikussá válik, közben bántó megjegyzéseket teszünk otthon, vagy környezetünkben. Mindezek következménye: sértődések, visszautasítás, harag, konfliktusok sora.

Adódik a kérdés, hogyan lehet kitörni a fenti kognitív struktúrából, mi hozhat megoldást? Tudom-e önmagában befolyásolni a csalódottságot, dühöt, szorongást? Vagy amikor éppen alig kap az ember levegőt a felháborodottságtól?

A kognitív fordulat során bebizonyosodott, fenti „ördögi kör” a gondolatok elemzésével és megkérdőjelezésével változtatható meg. Mivel a gondolatok-érzések-testi érzések-viselkedés négyszög összetevői egymásból következnek, negatív gondolataink átstrukturálásával a többi három is módosulni fog. De mi ennek a haszna?

Mindannyian többé-kevésbé torzítjuk a valóságot. Az egyéni és ismétlődő negatív automatikus gondolatok az adott személyt jellemzik. Része ennek múltunk, egyéni történetünk és jelenünk egyaránt. Gyermekkori szükségleteink sok esetben nem kerültek kielégítésre, esetleg kifejezetten bántó volt a családi környezet, sérülések keletkeztek. Mindezek az egyén számára alapsémák, alapigazságok kialakulásához vezettek, ehhez jön még egy szabály-, és hiedelemrendszer, feltétel nélkül megbízunk benne. Cselekvéseink mozgatórugóit képviselik napi szinten.

A negatív automatikus gondolatok villámgyorsan és akaratlanul, kognitív torzítások során jutnak felszínre.

 

Keresd meg logikai torzításaidat, vegyük sorra őket!

 

Az 5 leggyakoribb Logikai Hiba:

 

1. Minden vagy semmi gondolkodás:

Fekete-fehér típusú végleteket jelent. Például: „Elsőre csak a középfokú nyelvvizsgát kaptam meg angolból. Teljes kudarc!”

2. Katasztrofizálás:

A jövőre irányul, negatív várakozásokkal. Például: „Új főnök jön, repülök a cégtől!”

3. Címkézés:

Magunkat, de másokat is minősíthetünk bántóan és visszavonhatatlanul, miközben meg sem vizsgáljuk a helyzetet alaposan. Például: „Vesztesnek születtem! Vagy: „A lányom tanára alkalmatlan!”                                                   

4. Érzelmi érvelés:

Az egyén erős megérzései alapján próbál dönteni anélkül, hogy utánanézne a tényeknek. Például: „Átképzéssel legalább 30%-kal emelkedne a fizetésem és ingyenes a tanfolyam. Viszont az nekem bonyolult, el sem kezdem!”

5. „Kell” állítások:

Az illető túlzottan biztos benne, neki vagy a másik személynek hogyan is kell megküzdenie az adott szituációval. Például: „Megengedhetetlen, hogy hibázzál! Neked kell a legjobbnak lenni az osztályban! A 4-es osztályzat a mi családunkban elfogadhatatlan!”

A logikai hibák felismerése nagy előrelépést jelent; gyakorlásukkal tisztábban látjuk helyzetünket, javulnak testi tüneteink és negatív érzéseink egyaránt. Továbbá jó döntéseket hozhatunk.

 

A folytatásban utánanézünk, a kognitív és viselkedésterápia mely zavarok esetén a leghatásosabb? Miért olyan sikeres a sématerápia? Külön cikkben térünk ki a gyerekek leggyakoribb lelki betegségeire, melyek sok esetben testi tünetek formájában jelentkeznek náluk. Természetesen kiderül majd, hogyan segíti gyerekeinket a kognitív-viselkedésterápia?

A cikksorozat további részei:

Miben segíthet neked és gyermekednek a kognitív- és viselkedésterápia? I.

Miben segíthet neked és gyermekednek a kognitív- és viselkedésterápia? III.

Miben segíthet neked és gyermekednek a kognitív- és viselkedésterápia? IV. A pánikbetegségről

Kép: Denise Husted képe a Pixabay -en.

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek „Bevittük a kórházba, és pár nap múlva már meg sem ismert” – miért válik zavarttá az idős beteg a kórházban, és mit tehet a család? Külön ambulanciát kellett nyitni a szifiliszes gyerekeknek – a legfiatalabb beteg mindössze kétéves volt Tündéreket nézhetnek vérvétel közben a gyerekek – így csökkentik a félelmet a debreceni klinikán A szerepek utáni időszámítás: A női lét láthatatlan forradalma 50 felett Néha ki kell lépni a digitális világból és visszatérni a sajátunkba Egy szétszórt anyuka 3 szabálya, melyek révén a kacatok 90 százalékától megszabadult Nem mindegy, milyen folyadékkal vesszük be a gyógyszert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük