Mikor a lélek kimerül, a test jelez – tanuljuk meg kezelni a stresszt!

A stressz a XX. és a XXI. század betegsége. Krónikus, megoldhatatlannak tűnő problémák életünk számos területén akadhatnak, legyen az munkahelyi konfliktus, családi gond, vagy pénzügyi nehézség.

A stressz-szindrómaként definiált állapot tünetei:

• Nyak-, ill. fejfájás
• Szívdobogásérzés
  
• Izzadékonyság
  
• Álmatlanság, a koncentráló képesség csökkenése
  
• Gyengeség
  
• Gombócérzés a torokban
  
• Szájszáradás
  

A fenti panaszokkal a betegek először a háziorvoshoz fordulnak. Az orvos aztán kezeli a tüneteket, vizsgálatok, szakorvosi kontrollok követik egymást. Mindannyian tapasztaljuk, hogy sokszor az egyik orvostól a másikhoz, ide-oda küldik a betegeket. Ez nem egyszerűen a szervezettség hiánya. Az orvostudományban lezajlott specializálódás (túlzott specializálódás) eredményeképpen ma már nem a beteget vizsgálják, hanem egyes szerveit. A helyzet azonban még ennél is rosszabb, mert a medikusok oktatásában évtizedekig tabutémának számított a lélek, a psziché kérdése, ezért a betegeknek meg kellett elégedniük az idegesség, jobb esetben a neurózis diagnózisával. 

Prof. Balázs Csaba, endokrinológus specialitásai a pajzsmirigy eredetű szemtünetek, az immun- és endokrin rendszer kölcsönhatásainak vizsgálata és kezelése, a stressz szerepe az immun-allergiás és endokrin betegségekben. A  betegek gyógyításában alapvető fontosságúnak tartja a holisztikus szemléletet. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse, a lélek és test, s nem a szervek mechanikus egységének. Ebben a szemléletben nyilvánvaló, hogy a szervezet egy állandó helyzet, az u.n. homeosztázis (pl.  hőmérséklet) megőrzésére törekszik.

A „homeosztázis”, egy egyensúlyi állapot, amely alapvető az élet szempontjából
Stressz: a homeosztázis átmeneti zavara, amelynek helyreállítása a szervezet állandó feladata.
Stresszorok: a szervezet egyensúlyát veszélyeztető külső és belső tényezők

A stresszorok azonnali hatást gyakorolnak az idegrendszerre, mely a következő tünetekben nyilvánul meg: pupilla tágulat, csökkenő nyálelválasztás, szívdobogás, szapora légzés, csökkenő gyomor- és bélmozgás, a húgyhólyag elernyedése.

A folyamatos stressz és annak fel nem dolgozása előbb-utóbb megbosszulja magát, s a szervezet jelez. Az állandó nyugtalanság, a látszólag minden ok nélküli idegesség alvászavart okoz. A stressz és az alvászavar együtt a hormonháztartás felborulásához vezet. Franz Alexander, aki a pszichoszomatikus orvoslás megalapítójaként tett szert világhírnévre, 7 klasszikus pszichoszomatikus betegséget sorol fel:

1. Peptikus fekély-gyomor-nyombélfekély: gyulladásos elváltozások a bélben
2. Colitis ulcerosa, Crohn-betegség (idült, fekélyes vastagbél-gyulladás)
   
3. Magas vérnyomás
   
4. Neurodermatitisz (krónikus, erős viszketéssel járó bőrbetegség)
   
5. Asthma bronchiale (krónikus légúti gyulladás)
   
6. Rheumatoid arthritis (izületi gyulladás)
   
7. Tirotoxikózis (pajzsmirigy hipertireózis) – Pajzsmirigy túltengés
   

Ma már a betegségek lényegesen szélesebb köréről (nemcsak az említett hétről) tudjuk, hogy a pszichoszomatikus kórképek sorába tartoznak. – mondta el Prof. Balázs Csaba. Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a korábban pszicho-neuro-endokrin- és az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ. Ennek a közös "nyelvnek" a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé.

A pajzsmirigybetegségekről kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége, vizsgálni és gyógyítani az egész embert kell(ene). Fontos az is, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségei gyakran más betegségekkel társulnak: szemészeti-allergiás- ideggyógyászati-, gyomor-bélrendszeri – szív és érrendszeri betegségekkel. Ennek jelentősége, hogy ezekre a társulásokra ritkábban gondolnak és külön-külön kezelik őket. Jellemző példát szolgált  erre egyik betegünk, akit hosszabb időn át kezeltek szemészeti betegséggel és kiderült, hogy a háttérben autoimmun pajzsmirigy gyulladásos betegség húzódott meg.

A beteg részletes kikérdezése során tudni kell, hogy milyen örökletes betegsége van és milyen egyéb betegségek (társulások). A vizsgálat, a kezelés egyben stresszoldó is kell, hogy legyen. Az emberi szó a legtöbbet árthat, de használhat is. Az első pillanattól kezdve az orvosnak nemcsak néznie, látnia is kell, nemcsak hallania, de megértenie is kell. Nem lehet azt mondani, hogy valakinek a betegsége kizárólag testi vagy pszichés jellegű. A testi betegségben szenvedőknek pszichés tünetei vannak, a testi betegségekhez pedig mindig társulnak lelki tünetek.  Nagyon fontos, hogy az összefüggéseket kell keresni és megérteni a betegek tüneti között. Nem a laboratóriumi leletekkel kezdődik a kivizsgálás, hanem a beteggel. Az angol kifejezés szerint "mi betegek vagyunk nem laboratóriumi értékek" (We are patients not lab values!). Ezt jó lenne orvosnak és betegnek egyaránt megszívlelnie.

Stresszkezelés 6 pontban

A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére.
1. Fel kell ismerni a változtatás szükségességét:
El tudjuk-e távolítani a stresszort?  El lehet kerülni?
Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét?
Tudunk-e új célt kitűzni?
2. Csökkenteni kell  a stresszre adott emocionális reakció intenzitását:
Nem reagálunk-e túlságosan?
Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha?……
3. Meg kell tanulni, gyakorolni a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését:

Fizikai módszerek alkalmazása:

• mély lélegzés, izomlazítás
• zene terápia
  
• gyógyszer(ek), feszültségoldók    
  

4. Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fitt”, edzett állapot):

• Mozgás: kerékpár, úszás, "jogging", séta stb.
• Dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése
  
• Több, jobb, rendszeres alvás
  

5. Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására:

• Társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése
• Reális célok kitűzése, ÖNISMERET!, kerülni a frusztrációt
  

Budai Allergiaközpont
www.allergiakozpont.hu