Mit csomagoljunk a táborba?

Ahol igazán odafigyelnek a szervezők, ott még szülői értekezletet is összehívnak, hogy minden lényeges dolgot megbeszélhessenek a szülőkkel (de legalább egy alapos összefoglalót küldenek levélben), így tudhatjuk, hogy az adott helyszínen, a tervezett programokhoz mikre van feltétlenül szükség, mit tegyünk be a gyereknek!

Mennyi és milyen ruhát csomagoljunk? Kérdés, hogy gyermekünk mennyire megbízható, mennyire önálló. Azt azért talán nem várjuk el tőle, hogy egy táborban is mosással töltse az időt, még ha képes lenne is rá, ezért célszerűbb legalább annyi darabot berakni, hogy minden napra legyen tiszta. (Ha nagyon nem bízunk a gyerekben, lehet napi adagokat előre csomagolni, így csak elő kell majd kapnia, és beleugrani a megfelelő öltözékbe!) Bár nyár van, azért rakjunk be rossz idő esetére is ruhát! Készüljünk a városnéző programokra is, és jó ha van náluk sportoláshoz való ruha is! (Cipő is)

A csomag a gyerek súlyához és erejéhez legyen méretezve!

Legyen egy tisztasági csomagja is. Az alapvető szappan, sampon, fogkefe, fogkrém, wc papír, papír zsebkendő bent legyen. Törülközőből lehet kettő is, ha strandolás is lesz a táborban. Jó, ha a zuhanyozáshoz is van papucsa a gyereknek, így megelőzhető a gombás fertőzés. Nyáron fel kell készülni a nap ellen is (fehérbőrűek különösen figyeljenek): napolaj, naptej, napozás utáni nyugtató krémek legyenek kéznél. Kullancsok, szúnyogok ellen is tegyünk be valamilyen krémet!

Kérdezzük meg, vihetnek-e a táborba saját játékokat, a szobait vagy inkább kinti játékokat fogják tudni kihasználni. Ha vihetnek, jelöljük meg, ne veszíthesse el könnyen, megismerje, melyik az övé (a divatos játékokból több is lesz a táborban, könnyen összetéveszthető)!

A mai gyerekeknek alapvető felszerelése a mobiltelefon. A legtöbb helyen nem is tiltakoznak ellene, de tanítsuk meg a gyereknek a biztonságos tárolást, a célszerű használatot. Akinek nincs telefonja kaphat telefonkártyát, vagy megbeszélhetjük, hogy majd mi telefonálunk neki (előre egyeztetett időpontban, hogy tényleg elérhető legyen), ehhez viszont tudnunk kell a tábor telefonszámát –  kérjük el időben!

Ha már összeállt a csomag, írhatunk egy listát, amit a gyerek is eltehet, de ha gondoljuk, magunknak is leírhatjuk. Azt kérjük a gyerektől, hogy a tábor végén ez alapján ellenőrizze, mindene megvan-e, bepakolt-e mindent.

Mennyi pénzt adjunk a gyereknek?

Talán ez a legnehezebb kérdés! Ha sokat adunk, lehet, hogy sok fölösleges dolgot fog megvenni, vagyis szórja a pénzt. Ha meg keveset, akkor az lesz a baj, hogy semmire nem elég, és ő csak sóvárogva nézi, hogy mi mindent vásárolnak a többiek. Most próbáljuk meg úgy felfogni, hogy úgyis elköltenénk mi is, hadd élvezze felhőtlenül a tábort. Adjunk neki annyit, hogy minden napra jusson egy fagyira, üdítőre, és valami apróság még beleférjen. Osszuk be együtt, hogy mennyi jut egy napra. (Megint: ha nem bízunk benne, hogy tényleg jól fog gazdálkodni, tegyük borítékba, írjuk rá melyik nap veheti elő) Egyébként is jó kis címletekben adni, ne a nagy pénzt kelljen felváltania. Sok helyen beadhatja a pedagógusnak a pénzét minden táborozó. Ők aztán apránként adják oda a gyerekeknek. Addig sem veszíti el, és biztos, hogy nem is költi, amíg a tanár vigyáz rá!

Amit minden táborban kérni fognak: orvosi igazolás, hogy a gyerek táborba mehet (közösségbe mehet, egészséges). Kell a tb-kártya (vagy a taj-szám, esetleg a kártya másolata), általában kérik a diákigazolványt is.

Az utazáshoz célszerű egy kisebb táskát telerakni az elemózsiával, innivalóval, így nem kell megbolygatni a nagy táskában a szépen elrendezett ruhatárat. (Ha szükséges ebbe tehetjük a gyógyszereket is, amik az utazáshoz  használatosak)

Ezek után már nincs más teendőnk, mint útjára bocsátani táborozó gyermekünket, és izgulni, míg épségben haza nem ér!