Mivel lehet lassítani az ételek felszívódását?

Sokan úgy gondolják, hogy ezzel néhány kedvenc ételüktől is búcsút vehetnek, ám szerencsére vannak olyan praktikák, melyekkel lassítható egyes ételek felszívódása. Ehhez Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa adott néhány hasznos tanácsot.
 

Gyors és lassú felszívódású ételek – azaz mi is az a glikémiás index?

Amennyiben valaki akár betegség, akár fogyókúra miatt kénytelen a szénhidrátok felszívódását nézni, annak hasznos információkat nyújthat az úgynevezett glikémiás index (GI). Ez az érték tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy az adott étel mennyivel emeli meg a vércukor értékét a glükózhoz képest.  Minél alacsonyabb a GI, annál kevésbé emeli meg a vércukrot, melyre főleg a reggeli és az esti órákban fontos szigorúan odafigyelni, hiszen ezek igen inzulin-érzékeny időpontok, és ha ekkor gyors felszívódású ételeket fogyasztunk, akkor a hasnyálmirigy nagy mennyiségű inzulint kénytelen kiválasztani, ami egyben hirtelen vércukor-emelkedést von maga után.

Ennek nagy veszélye, hogy hosszú távon ez a hasnyálmirigy kimerülését eredményezheti, így az inzulinrezisztencia 2-es típusú cukorbetegségbe alakulhat át.
 

Nem csak az alapanyagok, az elkészítési mód is fontos

Tehát, akik az IR diétát követik, fontos, hogy tisztában legyenek az előttük lévő ételek felszívódásával. Ehhez lényeges, hogy bizonyos alapanyagokat elhagyjunk, illetve helyettesítsünk. Ilyen a cukor, melyet remekül kiválthatunk mesterséges vagy természetes édesítőkkel (pl.stevia, eritrit, xilit), valamint a fehér liszt és az abból készült ételek, amik helyett a pl. zabpehely/teljes kiőrlésű/mandula/kókuszlisztet érdemes választani!

Fontos tudni továbbá, hogy bizony a tej és az amúgy igen egészséges gyümölcsök nagy része is magas GI-vel bírnak, így ezek fogyasztását inkább a kisétkezésekre időzítsük – figyelmeztet Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa, aki hozzátette, hogy ne csak az alapanyagokra figyeljünk, hanem az elkészítési módra is.
 

Pár tipp, mellyel lassíthatja a felszívódást

– Magas rost tartalom: minden alapanyagból a magasabb rost tartalmút válasszuk, és ha egy étel kevés rostot tartalmaz, akkor fogyasszunk mellé rostban gazdag ételt is, így például, ha fehér rizst tudunk csak köretként választani, akkor szedjünk mellé egy nagy tál salátát.

– Szénhidráttal egyidejűleg fogyasztott zsiradék vagy fehérje: például fehér rizs felszívódását le lehet lassítani, ha fogyasztunk mellé egy szelet csirkemellet, ráadásul egy tejszínes öntet tovább csökkenti a glikémiás indexet.

– Nagy amilóz tartalom: A keményítők egyik fajtája az amilóz, ami lassabban bomlik le, emiatt előnyösebb a durum tészta és a basmati rizs étrendbe illesztése a hagyományos fehér rizs és búzaliszt alapú tésztához képest.

– Savak: ecetes öntettel készült saláták még lassabban szívódnak fel, mint a joghurtos öntetesek, ráadásul szénhidrátot sem kell az ecetekre számolni.

– Rövid ideig tartó hőkezelés: "al dente" tészta lassabban szívódik fel, mint a szétfőzött tészta, és a zöldségek hőkezelésénél érdemes arra törekedni, hogy ne főzzük őket teljesen szét.

Példák a gyakorlatban:

Hagyományos túrós mazsolás palacsinta
– sima liszt helyett használjunk zabpehelylisztet
– vegyük ki a mazsolát, a koncentrált cukortartalma miatt
– cukor helyett eritritet, steviát, nyírfacukrot használjunk

Gyümölcsturmix
– minden ami turmixolt, az gyorsan szívódik fel, ezért itt fontos a rostok pótlása: erre alkalmas az útifűmaghéj, zabkorpa, chia mag – 1 dl-hez 1-2 teáskanálnyi mennyiség javasolt
– pluszban kerülhet bele zsiradék is, pl.: tejszín vagy kókuszkrém formájában
– olajos magvakat is adhatunk hozzá, így nem csak a zsiradék, de az ásványi anyag- és vitamin tartalma is jóval nagyobb lesz

Forrás: Budai Endokrinközpont
Fotó: Leichter-Leben/pixabay.com