Tehát: mondatok, amelyek hallatán zöldsokkot kapunk. Amelyekre évekkel később is csak fogcsikorgatva emlékszünk vissza. Amelyek miatt a félelemtől lucskosan ébredünk éjjelente. Amelyeket mindig más mondat követ – mindig sokkal rosszabb.
– Nyugodjon meg, anyuka, most már nincs semmi baj, a gyerek jobban van, csak…
– Ráérsz most egy pillanatra? Kéne beszélnünk…
– Tájékoztatjuk, hogy számlatartozása miatt korlátoztuk…
– Talán nem kéne elmondanom, de hát mire való a barátság?
– Ide tudnál most jönni? Azonnal?
– Ne haragudj, hogy ilyen későn, de…
– Az életem egy kész regény, de nem akarlak untatni vele. Te, arról írjál már…
– Holnap indultunk volna a Balatonra…
– Hallottad az éjféli híreket?
– Bocs, anya, késni fogok kicsit…
– Én azt hittem, nálad van…
– Elkészültek a leletek, de be kéne jönnie személyesen…
– Tudod, hol láttam az este a férjedet? És kivel?
– A fékekkel nincs is semmi baj, hanem a féltengely…
– Ezt majd egyszer még megköszönöd nekem…
– Nincs rajta fedezet, sajnálom…
– Na, ezért lett volna jobb, ha te csinálod…
– Köszönöm az eddigi értékes munkádat…
– Ibike vagyok a titkárságról, kapcsolom a főnökasszonyt…
– Tisztelt Ház, tisztelt Elnök úr!
– Rutineljárás…
– A magáé volt az a fehér autó a ház előtt?
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri