A Montessori pedagógia titka
”Segíts, hogy magam csinálhassam!”
Szima Krisztina intézményvezető vezet körbe a Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvodában, és mutat be Kuruczné Hegedűs Magdolna óvodapedagógusnak, aki elmondja, hogy ebben az óvodában az 1993/94-es tanévtől indult el a Montessori pedagógia. ”Segíts, hogy magam csinálhassam!” – ezt a mottót szem előtt tartva: a Montessori módszer egyik alappillére, hogy a pedagógus csak annyit segít, amennyit éppen kell. Például ha mindig mi kötjük be a cipőfűzőjüket, hiszen úgy gyorsabb, akkor sosem fogják tudni megtanulni azt.
”Ha túl sokat segítünk, akkor azzal hátráltatjuk. Meg kell tanulni kivárni, amíg a gyerek megtanul elvégezni egy feladatot. Ha pedig saját maga éri el a sikert, akkor sokkal boldogabb és önállóbb lesz. A cél az, hogy önálló és szabad lehessen, vagyis ne legyen mindig rászorulva egy felnőtt segítségére” – mondja az intézményvezető.
Maria Montessori volt az, aki megalapozta a gyerekméretű bútorokat, vagyis neki köszönhetjük, hogy ma már minden óvodában kisméretű asztalok és székek vannak. De az önálló munka, a naposi munka is az ő nevéhez köthető. A középső- és nagycsoportosok önállóan terítik meg az asztalt, de a kiscsoportosoknak is mindig van valamilyen feladatuk.
Ezeken kívül az időérzékelés – ami nagyon nehéz még az ilyen kicsi gyerekeknek – is nagy szerepet kap a Montessori pedagógiában: minden nap megbeszélik, hogy melyik év, hónap és nap van, ehhez is rengeteg eszköz áll rendelkezésükre.
A gyerekek játszva tanulnak
Öt területen alakul a gyerekek készségfejlesztése, ezek pedig a következők:
1. Mindennapi élet gyakorlatai
Mint például a kanalazás, az öntögetés (sóval, grízzel, stb.) gombolás, patentolás, cipzárazás. A gyerekek a keretes játékokkal megtapasztalják, hogy hogyan tudnak például masnit kötni anélkül, hogy kudarcélményük lenne, hiszen mindig újra próbálhatják. Olyan praktikus dolgokat is elsajátítanak, mint a szőnyeg felcsavarás vagy a kendő hajtogatás.
2. Érzékszerv fejlesztés
Látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés. Olyan eszközrendszer áll a Montessori óvodák rendelkezésére, ami mindezt támogatja: tapintótáblák, szagdobozok, ízlelődobozok és hallásfejlesztő zörejdobozok.
3. Matematikai eszközök
”A Montessori pedagógiában mindennapos, hogy megismerik a gyerekek a számokat, mennyiségeket. Olyan eszközök állnak rendelkezésre, amelyek elősegítik a matematikai gondolkodás kialakulását, a matematika iránti szeretetet. Ezeket az ismereteket pedig játékosan sajátítják el” – árulja el Kuruczné Hegedűs Magdolna óvodapedagógus.
4. Az írás és olvasás előkészítése
A Montessori pedagógia engedi a betűk ismeretét. ”A gyerekek számítógéppel és telefonnal a kezükben születnek, érdekli őket a betű, kérdezik is az anyukájukat, hogy hova mi van odaírva. Az óvodában tanulunk vonalvezetést, író ujjal is gyakorolnak a gyerekek. Minden gyereknek van névjegykártyája is, így ismerkedhet a saját nevének képével.”
5. Kozmikus nevelés
Ez a külső világ megismeréséről, a közeli és a távoli környezetünk feltérképezéséről szól. A Montessori kicsit kijjebb tekint, a kontinensekre, a bolygókra, a pedagógusok a gyerekekkel még a csillagászatról is beszélgetnek.
Önkontroll
A Montessori eszközöknek önellenőrző kódjai vannak, különféle színkódok és jelkódok, így a gyerekek maguk tudják leellenőrizni, hogy jól dolgoztak-e. Ha pedig saját maguk veszik észre a hibájukat, akkor sokkal jobban fejlődnek, mint amikor más mondja meg nekik.
Mindenki sajátmagához képest a legjobb. A saját teljesítményükre pedig nagyon büszkék.
Szabadság és nem szabadosság van a Montessori ovikban
Az eszközök ki vannak készítve a polcokra, a gyerekek pedig maguk döntik el, hogy mivel szeretnének játszani. Kis szőnyegeken, egyedül is tudnak játszani.
”Tévhit, hogy a Montessori pedagógia szerint mindent szabad és mindent meg lehet engedni” – mondja Kuruczné Hegedűs Magdolna óvodapedagógus.
”Vannak szabályok. A Montessori sarokban lévő játékokat például csak ott lehet alkalmazni. A kockát sem visszük fel a galériára, amikor van építőszőnyeg is. Mindent szabad, de csak szabott keretek között. Olyan szabályt kérünk csak, amit be is lehet tartani, ami a gyerek biztonságos helyzetét szolgálja és ami nyugodt légkört teremt az elmélyült játékhoz.”
Sokkal fegyelmezettebbek lesznek és jobb lesz a kommunikációjuk
A Montessori csoportokban minden nap van egy úgynevezett köridő, csendlecke és beszélgetőkör. A játékokat zenére pakolják el, a Montessori pedagógiában is nagyon fontos, hogy rend legyen a gyerekek körül.
”A köridőben a gyerekekkel sok anyanyelvi játékot játszunk, és olyan elemeket építünk bele, mint például a boldogság óra. Beszélgetünk háláról, szeretetről és megbocsátásról. A gyerekek nagyon szeretik a köridőt. A csendleckében pedig egyensúlyozó járást végzünk vonalon vagy szőnyeg körül.”
A gyerekek között hamar kialakul egyfajta harmónia:
- szeretjük egymást,
- nem bántunk senkit,
- elfogadunk mindenkit,
- mindenkivel jó kapcsolatunk van.
”Olyan dolgokat gyakorlunk, amik segítik a gyerekek személyiségfejlődését, valamint azt, hogy empatikus, jó emberekké váljanak a világban.”
Fotók: Tóth Nikolett
Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak