Hirdetés Partneri kampány helye
Gyereknevelés

Nem kell a gyerek hasába lyukat beszélni! Avagy a csend varázsa

"Julika, ne menj olyan gyorsan, elesel. Ne menj olyan lassan, lemaradsz. Hallod? Harangoznak. Nézd, bodobács. Hozzá ne nyúlj, piszkos!" - te hány alkalommal szólsz rá a gyerekedre egy-egy séta alatt? Gondolkoztál már azon, mi lenne, ha egy ideig csendben maradnál?

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
Nem kell a gyerek hasába lyukat beszélni! Avagy a csend varázsa

Az egész már csecsemőkorban elkezdődik. A harminc évvel ezelőtti tanácsoktól eltérően – amikor a szakértők azt hangsúlyozták, hogy az etetést és az előre megszabott közös játékidőt leszámítva a babát hagyjuk békén – ma sokak szerint az a "jó anya", akinek a nap 24 órájában be nem áll a szája. Egész nap beszél a gyerekhez, mindent kommentál, magyaráz, ha pedig egyéb mondanivalója nincs, akkor énekel vagy mondókázik. Néhány éve még olyan kutatási eredmény is született, amely szerint a menetirány felé fordított babakocsi is komoly lelki sérülésekhez vezet, mivel akadályozza a séta alatti folyamatos kommunikációt.

Egy kisgyerekkel azonban értelemszerűen nem lehet "egyenrangúan" beszélgetni. Egy két-hároméves – vagy akár idősebb – kisgyerekkel a „beszélgetés” rendszerint két összetevőből áll: egyrészt felhívjuk a figyelmét az általunk érdekesnek tartott dolgokra, másrészt megmondjuk neki, mit (ne) csináljon éppen. Mindkettőnek megvan a létjogosultsága a maga helyén, de egyiket sem célszerű túlzásba vinni.

A minap érdekes cikk jelent meg a Scarymommy.com oldalon. A saját bevallása szerint gyermeke hasába folyamatosan lyukat beszélő édesanya egy kézműveskedés alkalmával úgy döntött, kivételesen lakatot tesz a szájára. Állítása szerint a félórás foglalkozás alatt nagyjából ötszáz alkalommal kellett visszafognia magát, hogy ne mondja ki a következőket:

  • Vigyázz az ollóval!
  • Nézd, így kell csinálni.
  • Óvatosan adagold a ragasztót!
  • Jaj, túl sok lett a ragasztó!
  • Takaríts fel magad után!
  • Töröld le a ragasztót a pólódról!
  • A zsírkréta nem fog ezen az anyagon. Használd a filctollat.

Némi döbbenetére a hároméves gyermek szülői instrukciók nélkül is nagyon szép képet tudott készíteni a rendelkezésre álló anyagokból – valami olyat, ami ugyan felnőtt szemmel nem bírt sok jelentéssel, de ő tudta, mi az, és egyedül az ő műve volt.

Valami hasonlót néha mi is megpróbálhatnánk otthon. Nem folyamatosan kijavítani a gyerek nyelvtani hibáit, nem fegyelmezni evés, játék, közlekedés közben (az úttestre kiszaladást nyilván nem kell megengedni), testvérek vitájába nem beleavatkozni (legalábbis amíg tettlegessé nem fajul). Meglátod, ha hagyod, maguktól is majdnem mindent meg fognak oldani! Az elért eredmény pedig az övék lesz egyedül.

Fotó: dagon_ / pixabay

 

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

Fulladásveszélyes babatermékek tömege az online piactereken, amikből már több ezret eladtak Egyetlen elgurult vízgyöngy ölte meg a 10 hónapos kislányt Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval Néhány praktikus trükk az elveszett óvodai ruhák ellen A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ 115 találós kérdés ovis és iskolás gyerekeknek Az alfa generációs gyerekek többet játszanak online, mint valaha. Hogyan védhetjük meg őket az online ragadozóktól?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük