Népszokások, hagyományok – Január lV

Történelme: Az Érdy kódex szerint: "Szönt Pál apostolnak megfordultja."
A Debreceni-kódex szerint: "Szent Pál apostolnak megtérése."
Beyte Istvánnál pedig Szent Pál megtérülése napja. Az apostol megtérésének "jóra fordulásának" ünnepe.
És hogy mi a bibliai történet az alapja?
E napon tért meg a Jézust üldöző Saul, és vette fel a Pál apostol nevet.

Népi megfigyelések, jóslások:

Ehhez a naphoz gazdag népi megfigyelések, jóslások kapcsolódnak, hisz kifelé megyünk a farsangból, és előttünk az új élet: növényben, állatok születésében, időjárásban, amely az élet, a létezés alapja volt a múltban és nem kevésbé jelenünkben is.
Lássunk pár népi megfigyelést, amelyet feljegyzett az írott emlékezés:

Pál napján Vásárosdombó vízimolnárai kiállottak a széljárást kémlelni. Ha a szél alulról fújt, akkor tudták, hogy még jeget kell törni. Érdekessége, hogy éppen a déli szélből jósolták a hideget.
Pálfordulás – fele kenyér. Aminek a jelentése, hogyha a télire eltett élelem és takarmány fele még megvan, akkor nincs baj. A család a maradékkal már kitelel, de mondták így is: "Fele kenyér, fele széna, fele fa."
A megfigyelésekből vidékek, tájegységek szerint, más-más tanulságot vontak le.
Somló környékén, ezen a napon, minden évben megfagyott valaki, mert a "tél megkövetelte utolsó áldozatát".
A jó idő jó termést jelentett.
A köd a jószágok pusztulását.
A szél hadakozást hozott, mondván: "Hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás."
Bukovinai magyarok szerint: "Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna" (Bosnyák S. 1977: 166).

A legismertebb Pál-napi regula így hangzik:
Ha Pál fordul köddel,
az ember meghal döggel.

A moldvai magyarok szerint:
Ha Pál fordul fényvel,
az ember meghal éhen.
(Bosnyák S. 1980: 119)

Gyimes-völgyi megállapítás szerint:
"A régiek úgy tartották, hogy Pálfordulókor, milyen állatok a fődbe vannak, hogy ott telelnek, akkor akik fejvel befelé vannak. Akkor fordulnak kifelé, hogy jöjjenek a felszín felé" (Bosnyák S. 1982: 106).
A laskóiak összefoglalták a csíziók lényegét egy versben:
Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.
(Lábadi 1988a: 294-295)

Szeged környékén a lúd fenekét piszkálták meg ezen a napon, hogy szaporán tojjon.
A Pál-napi tojásból kelt libát Csépán veszekedősnek, marakodósnak tartják.

Erre a napra nemcsak a megfigyelések jellemzőek, hanem a jóslások is, legjelentősebb a: Haláljóslás pálpogácsával.
Minden családtag számára pogácsát készítettek, melybe libatollat tűztek. Akinek a tolla megperzselődött sütés közben, arra betegség, akié megégett, arra halál várt a következő esztendőben.

De, hogy ne ijesszük el a Családinet olvasóit halálos jóslásokkal, hozunk néhány nagyon finom pogácsa receptet, s nem javasolunk bele libatollat, hanem jó étvágyat kívánunk hozzá.