A köldökzsinórvér nagyon fiatal sejteket, úgynevezett őssejteket tartalmaz. Ezek megfelelő környezetbe helyezve vérképző szervekké alakulhatnak, így általuk kezelhető nagyjából hatvanféle végzetes betegség: daganatok, vérképzőrendszeri rendellenességek, immun-és idegrendszeri zavarok, az anyagcsere megbetegedései.
Mindez azonban sajnos nem olcsó mulatság.
Hazánkban jelenleg magánintézmények foglalkoznak a köldökzsinórvér tárolásával. Alapszolgáltatásuk, amely magában foglalja a vér születéskor történő levételét és 20-25 évig történő tárolását, 340-400 ezer forintba kerül. A prémium csomag ára, amelynek keretében a köldökzsinórszövetet is tárolják 595-740 ezer forint.
Ennél is nagyobb probléma azonban az eljárással, hogy jelenlegi formájában gyakorlatilag hasznavehetetlen.
Uher Ferenc őssejtbiológus a Qubitnak elmondta: Egymillió beteg gyerekből talán egy ha van, akit lehet a saját őssejtjeivel gyógyítani.
A szakember ezt a következőképpen magyarázta: "A köldökzsinórvérben lévő őssejtek a vérképzőrendszer rendkívül fiatal sejtjei. Ez szinte kizárólag arra teszi őket alkalmassá, hogy probléma esetén képesek legyenek újraalkotni egykori »gazdájuk« vérében az összes sejtes alkotóelemet. Ezek nagyjából a sebgyógyulásban elengedhetetlenül fontos vérlemezkéktől az oxigént és a szén-dioxidot szállító vörösvérsejteken át az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó fehérvérsejtek különböző fajtájáig terjednek."
A vérképzőrendszeri zavarok különböző betegségekben – súlyos vérszegénységben, vérzékenységben vagy leukémiában – nyilvánulhatnak meg. Ennek kezelésére egyébként eddig is létezett már őssejtterápia: a több mint fél évszázada sikerrel alkalmazott csontvelő-átültetés.
A köldökzsinórvérnek a csontvelőhöz képest elvileg két előnye is van: egyrészt magasabb koncentrációban tartalmaz őssejteket, másrészt mindenki a saját őssejtjeit kapja, így – a donort igénylő csontvelőtranszplantációtól eltérően – nem kell tartani a kedvezőtlen immunreakciótól.
Csakhogy itt lép fel egy nagy probléma: a kisgyerekkori tumoros megbetegedések általában már magzati korban gyökeret vertek, ezért a saját őssejt nem fogja ezeket meggyógyítani!
E probléma kiküszöbölésére született meg az első "életmentő testvér", Adam Nash Amerikában, 2000-ben.
A kisfiú nővére, Molly, egy ritka, ám annál súlyosabb rendellenességtől, a Fanconi-vérszegénységtől szenvedett. Ez – amellett, hogy folyamatosan rontotta a kislány állapotát – hajlamossá tette a különböző ráktípusokra. Az ilyen betegségtől szenvedő kicsik ritkán érik meg a felnőttkort, a 35. születésnapjukat pedig már gyakorlatilag biztos, hogy nem ünnepelhetik meg. A szülők mesterséges megtermékenyítéssel hozattak létre több embriót, akik közül a genetikailag legoptimálisabbnak tartottat ültették be – így született Adam, akinek a köldökzsinórvéréből nyert őssejtekkel kezelték Mollyt. A küldetés azonban sajnos nem járt teljes sikerrel: a lány ma 24 éves, és bár életben van, folyamatos, súlyos egészségi problémákkal küszködik.
A köldökzsinórvér másik előnye – a benne található őssejtek magas koncentrációja – sem feltétlenül pozitívum. Igaz, hogy sűrűn vannak jelen ezek a sejtek, a mennyiségük azonban alacsony: legfeljebb a gyermek 10-11 éves koráig lehet elég. Ezért teljesen indokolatlan 25 évig tárolni őket.
Mindez azt jelentené tehát, hogy a köldökzsinórvér-terápia teljességgel haszontalan?
Erről szó sincs. Az ötlet tudományosan abszolút megalapozott, csak a kivitelezést kellene hatékonyabbá tenni. Uher Ferenc a legjobb megoldást egyfajta központ "bank"-ban látja, amely nagyjából az Országos Vérellátóhoz hasonló elven működne: ott tárolnák a mintákat, és szükség esetén bárki hozzáférhetne a számára leginkább megfelelőhöz. Ha ez megvalósulna, valóban forradalmi változás állhatna be a daganatos gyermekek gyógyításában.
Először adtak agykárosodott újszülötteknek terápiás céllal anyatejet orrjáratba hazánkban