Övsömör: báránybőrbe bújt farkas

Az övsömör igen gyakori betegség, az Egyesült Államokban például minden harmadik embernél kialakul valamikor az élete során. A kockázat az életkorral párhuzamosan növekszik, ahogy gyengül a szervezet immunrendszere. Bár az övsömör okozta halálozás igen ritka, a betegségben szenvedők körülbelül 1–4%-a szövődmény miatt kórházba kerül. Az övsömör előfordulása folyamatosan növekszik, az elmúlt 20 évben szinte minden korosztályban megduplázódott az övsömörös esetek aránya, ennek a jelenségnek pontos okát nem ismerik.¹

Az övsömört a herpeszvírusok családjába tartozó Varicella zoster vírus okozza, amely a gyermekkori bárányhimlőért is felelős. Fiatal korban, amikor a szervezet először találkozik a kórokozóval, a sokak által ismert bárányhimlő alakul ki, amely nyomán többnyire a törzsön, az arcon, illetve sok esetben az egész testen hólyagos kiütések jelennek meg. A gyermekkori fertőzés fáradtsággal, lázzal is járhat. A bárányhimlőt követően a vírus az érző idegdúcokban bújik meg nyugalmi állapotban egy egész életen át. Ezek az idegdúcok a gerincvelő, illetve az agyidegek mellett helyezkednek el.  Immunhiányos betegeknél, idős embereknél előfordul, hogy a Varicella zoster vírus ismét aktiválódik, és az adott idegdúc ellátási területén hólyagos bőrkiütések jelennek meg, leggyakrabban deréktájon, a háton vagy a mellkason, ritkábban a nyakon, az arcon vagy a fül mögött. A megjelenés helye attól függ, hogy a herpeszvírus mely idegdúcban aktiválódott.
 
Ezzel kapcsolatban Dr. Kósa Péter, az Affidea Magyarország bőrgyógyász szakorvosa elmondta: „Mivel a vírus a bőrben lévő érzőidegeket is megtámadja, és ezek mentén egészen a gerincvelői dúcokig károsítja az idegeket, az övsömör komoly fájdalommal jár. Ez az idegfájdalom akár hónapokig is megmaradhat azután, hogy a bőrön lévő kiütések már meggyógyultak. Az övsömör elsősorban az idősebbeket veszélyezteti, a betegek 60%-a az 50 év feletti korosztályból kerül ki. Természetesen megjelenhet fiatalabb életkorban is, nagyon ritkán még gyerekeken is, de az övsömör jellemzően az idősek betegsége. Elmondható, hogy a 85 év felettiek fele átesik az övsömörön. A jó hír az, hogy mind a bárányhimlő, mind pedig az utólagos övsömör ellen már léteznek különböző vakcinák, amellyel megelőzhetők a betegségek.”

Az övsömör többszöri kiújulása nagyon ritka, viszont már első alkalommal is okozhat komoly problémákat. Amennyiben a hólyagos kiütések az arcon jelentkeznek, akkor az ott szaporodó vírus károsíthatja a szem idegeit, súlyos esetben vakságot okozva. A fül mellett megjelenő övsömör a hallóidegeket is veszélyezteti, akár süketség is kialakulhat. A betegek 10-15%-nál a betegség tartós idegfájdalommal jár, amely akár hónapokig is eltarthat.  Az övsömör kezelésével kapcsolatban Dr. Kósa Péter kiemelte: „Nagyon fontos, hogy a betegek minél előbb orvoshoz forduljanak, mert a rendelkezésre álló antivirális készítmények akkor igazán hatékonyak, ha a betegség első három napján kezdik el a szedésüket. Ezzel megelőzhetők a komolyabb szövődmények, így például a hosszan tartó idegfájdalom. A vírus szaporodását gátló gyógyszerek mellett a bőrtünetekre ecsetelőket ajánlunk, illetve az idegkárosodás ellen B-vitamin pótlást. Fontos a hólyagos, sebes bőrfelület folyamatos fertőtlenítése, nehogy elfertőződjön. A súlyosabb idegproblémák kezelése neurológus szakorvos feladata.”

Az övsömör a bárányhimlőhöz hasonlóan egy fertőző betegség. A hólyagokból ürülő vírus a levegőbe kerülve megfertőzheti a beteg környezetében élőket. Különösen a bárányhimlőn át nem esett várandós kismamáknak kell kerülni az övsömörben szenvedő időseket, mert a herpeszvírus a kismamánál bárányhimlőt okozva károsíthatja a magzatot.

1 https://www.cdc.gov/shingles/surveillance.html

Nyitókép: depositphotos