Hirdetés Partneri kampány helye
Egészség

Prosztatarák: a gyógytornászok javíthatnának az életkilátásokon

Kevesebb prosztatarákkal szembesült férfi küszködne vizelettartási gondokkal, szexuális problémákkal, s a betegek életkilátásai is javulhatnának, ha foglalkozna velük gyógytornász.

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
Prosztatarák: a gyógytornászok javíthatnának az életkilátásokon

– Évente több mint 4 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot Magyarországon, ám a prosztatarákos betegek többsége nem kap gyógytornásztól segítséget, holott az javítana az állapotukon és esélyeiken. Egyrészt nem ismerik a lehetőségeket, másrészt nem érnek el gyógytornászt, harmadrészt pedig a gyógytornászok jelentős részének nincs is jártassága a daganatos betegek speciális fizioterápiás szükségleteiben – vetett fel egy többszörös problémát Kapitány Zsuzsanna gyógytornász, a rákbetegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület vezetőségi tagja Győrben, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának országos kongresszusán, ahol prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója, a Magyar Uroonkológus Társaság elnöke mutatta be a rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatásait a prosztatarákos betegek életminőségére és életkilátásaira.

– Nem elég megműteni vagy besugarazni a prosztatarákos betegeket, nem elég beállítani a daganatellenes gyógyszeres kezelésüket, hanem meg kell tanítani őket arra is, mit tehetnek önmagukért. Ez függ a rákbetegség stádiumától, a beteg állapotától és kísérőbetegségeitől is, ezért a gyógytornászoknak, az urológusoknak és az onkológusoknak folyamatosan kapcsolatban kellene lenniük egymással. Ez ma sajnos nagyon kevés helyen gyakorlat – támasztja alá az elhangzottakat prof. dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) tiszteletbeli elnöke. Hozzáteszi: a prosztatarák mozgáskorlátozottságot is okozhat, mert a betegség áttéteket adhat a csontokba, a kezelések pedig a csontritkulás kockázatát növelik.

A gyógytorna, a rendszeres fizikai aktivitás sokat javíthat a prosztatarákos betegek életminőségén. A műtét vagy sugárkezelés utáni rehabilitáció részeként a húgyhólyag működéséért, a vizeletáramlásért, az erekcióért is felelős medencefenéki izmok célzott erősítésével az esetek egy jelentős részében érdemben csökkenthetők a vizelettartási gondok, javítható az erekciós képesség is. A fizikai aktivitás hozzájárul a betegek állóképességének, terhelhetőségének javításához, a szív- és érrendszer erősítéséhez, az egészséges testsúly eléréséhez vagy megtartásához. Több kutatás is megerősítette, hogy jobb életminőségben és tovább élnek azok a prosztatarákos betegek, akik rendszeresen mozognak.

Kapitány Zsuzsanna elmondta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az egészség megőrzéséhez legalább napi 10 ezer lépésnyi mozgásra van szükség, ez adta az ötletet, hogy „10 Ezer Lépés Program” néven induljon el egy országos kezdeményezést, amely keretében minél több prosztatarákos férfit bevonnak különféle mozgásprogramokba. A Gyógyulj Velünk Egyesület és a Magyar Rákellenes Liga a Janssen támogatásával prosztatabetegeket hív fővárosi és vidéki ingyenes gyógytorna oktatásra. A szakmai program részeként gyógytornászok számára is továbbképzést szerveznek, hogy minél több szakembert felkészítsenek a daganatos betegek fizioterápiás segítésére. A programnak része az urológus és az onkológus szakorvosok  szemléletformálása is, hogy betegeiket a kezelőorvosok is folyamatosan ösztönözzék arra, vegyék fel a kapcsolatot gyógytornásszal, a tudatos fizikai aktivitást tegyék a mindennapjaik szerves részévé.

Fotó: estableman / pixabay

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek „Bevittük a kórházba, és pár nap múlva már meg sem ismert” – miért válik zavarttá az idős beteg a kórházban, és mit tehet a család? Külön ambulanciát kellett nyitni a szifiliszes gyerekeknek – a legfiatalabb beteg mindössze kétéves volt Tündéreket nézhetnek vérvétel közben a gyerekek – így csökkentik a félelmet a debreceni klinikán A szerepek utáni időszámítás: A női lét láthatatlan forradalma 50 felett Néha ki kell lépni a digitális világból és visszatérni a sajátunkba Egy szétszórt anyuka 3 szabálya, melyek révén a kacatok 90 százalékától megszabadult Nem mindegy, milyen folyadékkal vesszük be a gyógyszert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük