Január 31-én este jelentette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti Alaptanterv legújabb változatát. Az új NAT számos pozitív módszert és cél fogalmaz meg, a pedagógusszervezetek azonban élesen bírálják az ideológiai hátterét és a tartalmát egyaránt.
Kevesebb óraszám, modernebb módszertan
Az alaptanterv csökkentené a diákok terhelését. Alsó tagozatban a jelenlegi 27-30 helyett 22-24-re csökkenne a heti óraszám (negyedikben ez felmegy 25-re), középiskolában pedig 34 órában maximalizálnák a diákok heti terhelését. A bevezetőben megjelennek olyan modern módszertani elemek, mint a differenciálás, a páros munka, a projektalapú oktatás és a kompetenciafejlesztés.
Megmarad a médiaismeret, emellett harmadik osztálytól bevezetik a digitális kultúra nevű tantárgyat. Az iskolák lehetőséget kapnak rá, hogy a biológiát, fizikát és kémiát a hetedik évfolyamtól tömbösítve, természettudomány név alatt oktassák. Új tantárgyként jelenik meg az állampolgári ismeretek, amely keretében például az Ügyfélkapu használatáról tanulnak majd a diákok.
„Mélyen gyerek- és emberellenes”
Az első ránézésre üdvözlendő célok ellenére a Magyartanárok Egyesülete keményen bírálta a dokumentumot. Mint mondják, hiába a kevesebb óraszám, ha eközben minden eddiginél több tananyagot kell a gyerekek fejébe tölteni, ez pedig a többség óhatatlan lemaradásához fog vezetni:
„A tanterv nem nemzeti, mert ekkora mennyiségű tananyag az adott korosztály legalább kétharmada számára nem elsajátítható, őket a nemzetből mintegy kirekeszti. Nem alaptanterv, mert a tanítást teljes részletességgel s nem csupán alapjaiban szabályozza. Komoly óraszámcsökkentés mellett jelentős tananyagbővítést hajt végre. (…) Ezért mélyen gyerekellenes”.
A magyartanárok kifogásai többek között a következők:
- A művek tanításának sorrendjét kizárólag a kronológia határozza meg, így fiatalabb korban kell a régi, idegenül ható szövegekkel megismerkedniük a tanulóknak
- Az irodalom oktatását az 1970-es években befejezi, a kortárs művek nem férnek be a tananyagba
- A tanterv valójában kultúrharcos szemléletű, egy meghatározott ideológia mentén halad, ami miatt Wass Albertet tanítani kötelező, Kertész Imre azonban kimaradt belőle
- Végletesen túlszabályozott, a pedagógusnak semmi mozgásteret nem hagy, még azt is megszabja, hogy bizonyos versekből mely versszakokat kell memoriterként feladni
Félrevezető „pozitív nemzetkép”
Hasonlóan nincs elragadtatva az új NAT-tól a Történelemtanárok Egylete. Véleményük szerint a tanterv koncepciója alapjaiban hibás:
„Fő cél a normakövető magatartás és a társadalmi felelősségvállalás megalapozása, a szabadság és felelősség, valamint az alapvető jogok és kötelességek egyensúlyának megismerése”. Mindezt a NAT kontextusában tartjuk elfogadhatatlannak, ugyanis itt a „normakövetés” előírt, kötelező ideológiát jelent. Ez nem lehet a történelemtanulás/tanítás célja. Ebből a szempontból kifejezetten károsnak tartjuk, hogy a NAT „a tényeken alapuló reális és pozitív nemzettudat” kialakítását tekinti a történelemtanítás céljának: meg nem engedve, hogy a reális, tényeken alapuló történelmi megismerés bizonyos esetekben kritikus értékelést eredményezzen.”
A történelemtanárok szerint az egyoldalúan pozitív megközelítés súlyosan torzítja a diákok ismereteit egy-egy témáról. Az Árpád-korban csak a győztes harcokat és csatákat kell tanítani, tehát elhagyható a tatárjárás; a Horthy-korszak kizárólag pozitív megvilágításban oktatható; deportálásokról pedig először a Rákosi-korszak kapcsán hallhatnak a diákok.
A kultúrharcos szemlélet és az ideológiai elfogultság miatt a szakmai szervezetek követelik a NAT visszavonását.
Kapcsolódó cikkeink:
- Nem csökkentek a diákok terhei, akár tíz órájuk is lehet egy nap a középiskolásoknak
- Nyűgös, vagy kimerült? Az iskolai túlterheltség
- Felháborodott szülők, vihar a gyerekversek körül: avagy az erkölcsi romlásba döntő Fiúk dala
- Így alázhatják meg egymást órán a gyerekek – felháborító részletek az alsós tankönyvekben
Eltűnt egy 11 éves kislány Oroszlányból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri