Problémák a terhelés során
A rendszeres mozgás növeli az állóképességet, segít a fittség megőrzésében és számos súlyos egészségügyi probléma kialakulását megelőzi. Aki sportol, egészséges – vélhetjük ezek alapján. Miért van szükség mégis a hobbi- és élsportolók rendszeres szűrésére?
A legfőbb indok, hogy számos öröklött vagy szerzett szívbetegség sokszor nem okoz tüneteket mindaddig, amíg intenzív terhelésnek nem tesszük ki szervezetünket. Ilyen például a koszorúérbetegség, a szívizom-elfajulás, a billentyűbetegségek, a kisebb-nagyobb fejlődési rendellenességek, ritmuszavarok, vezetési zavarok.
A sportkardiológia lényege, hogy kiszűri és azonosítja az összes olyan tényezőt, ami sportolás közben szív-érrendszeri szempontból veszélyt jelenthet az egészségre. A szűrés során kizárják a felesleges vizsgálatokat, de minden olyan területet feltérképeznek, ami valóban fontos a biztonságos sportoláshoz.
Mi a különbség a kardiológia és a sportkardiológia között?
A sportkardiológiai vizsgálatok speciálisan a sportolók szűrésével foglalkoznak, ami azért fontos, mert a sportolók vizsgálati eredményei a normál értékektől akár jelentős eltéréseket is mutathatnak. Az eredményeket ezekben az esetekben speciálisan, személyre szabott módon, az adott sportág függvényében kell értelmeznie a sportkardiológiában jártas szakorvosnak. Intenzív sportolás esetén ugyanis jellemző lehet az átlagosnál (70-80/perc) lényegesen alacsonyabb, 40-50/perc vagy akár még alacsonyabb nyugalmi pulzusszám. A jól edzett személyek EKG eredménye is eltérést mutathat az egészséges, de nem sportolókéhoz képest.
A rendszeres testmozgás hatására kialakulhat az úgynevezett sportszív is, hiszen egyrészt nő a szív tömege, javul a pumpafunkciója, másrészt a szívizomban olyan kis hajszálerek alakulnak ki, illetve nyílnak meg, melyek növelik a szív oxigén ellátottságát. A szívizomzat erősödését tehát egyenes ütemben követi a hajszálerek kialakulása, így a megnövekedett tömeget több ér ugyanolyan hatékonysággal lesz képes ellátni. Az élsportolók körében ugyanakkor az intenzív terhelés hatására sajnos bekövetkezhet, hogy a hajszálerek kialakulása nem tudja követni a szív tömegének növekedési ütemét, így a korábbi érhálózat képtelen megfelelő mennyiségű oxigént biztosítani a megnövekedett szívizomzat számára. Ennek következtében még ép koszorúérrendszer esetén is kialakulhat szívinfarktus, kitágult, renyhén működő szívizomzat vagy mindezek talaján életveszélyes ritmuszavar. – ismerteti dr. Marton Anna, az Oxygen Medical kardiológusa.
Bár nem kötelező, életet menthet!
Miután a szakorvos vérvétellel, vizeletvizsgálattal, sportkardiológiai- és anyagcsere szakvizsgálattal, szív ultrahanggal, nyugalmi és terheléses EKG-val feltérképezte a szív, és a megelőzés szempontjából fontos szervek állapotát, összefoglaló szakvéleményében értékeli az aktuális egészségi állapotot. Ezen kívül javaslatot tesz a szűrés során felmerülő további szakvizsgálatokra, megbecsüli az esetleges hirtelen szívhalál kockázatát, illetve összegzi az elkerüléséhez szükséges teendőket.
A versenyengedély kiadásához, meghosszabbításához ma még a legtöbb országban, így hazánkban sem előírás a kardiológiai szűrés vagy a rendszeres kontrollvizsgálat! Éppen ezért fontos, hogy a sportolók vagy sporttevékenységet rendszeresen űzők még inkább tisztában legyenek a saját megelőzési lehetőségeikkel, mely, ha nem is kötelező, de elérhető mindenki számára.
Az elváltozások időbeni felfedezéséhez és a megelőzéséhez elengedhetetlenül fontos tehát a rendszeres kontroll. A legkisebb panasz esetén azonnal, egyébként évente javasolt a hobbi sportolót kardiológiailag szűrni, ugyanúgy, ahogyan a fokozott pszichés stressznek kitett pácienseket. A fizikálisan és lelkileg is megterhelt versenysportolók szűrése pedig még kiváló teljesítőképesség és panaszmentesség esetén is évente kívánatos lenne a hirtelen szívhalál kivédése érdekében.
Forrás: www.oxygenmedical.hu
Fotó: canonier: Bitte husten
Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek