Szüleik ölelő karjában nőnek fel – Bali, ahol mindig kézben tartják a babákat, akik sosem sírnak, csak mosolyognak

A felnőttek ölelő karjaiban élik meg a gyerekkorukat

Az indonéz kultúra merőben eltér a magyartól. Bali egy távoli, mesebeli ország, ahová természetesen magyar családok is nagyon szeretnek ellátogatni.

A szeretteik különösen fontos szerepet játszanak a helyiek életében: a családjuk biztonsága szent és sérthetetlen. Még távolabbi rokonaikkal is meghitt kapcsolatot ápolnak, és az időseket is nagyon tisztelik és becsülik. 

Feller Adrienne blogger a közösségi oldalán írt arról, milyen tapasztalatai voltak, amikor Balin járt. Betért egy helyi ékszerboltba, ahol az a látvány fogadta, hogy egy anya egyedül dolgozik a boltban – mégpedig úgy, hogy folyamatosan kézben tartja a babáját. 

"Ha szüksége van a két kezére, akkor teljesen természetesen átadta a kezembe, majd visszavette. De ez fordítva is így van. Ha gyerekkel mész be egy boltba, azonnal átveszik és hagynak körbenézni."

Úgy folytatta, hogy ezek a gyerekek – akárcsak az anyukájuk – állandóan mosolyognak és sosem sírnak. Egyszerűen átragad a kicsikre az édesanyjuk boldogsága. 

Mint írta, nem egyedi eset, hogy valaki gyerekkel a karjában dolgozik vagy csinál bármit. Balin ugyanis folyamatosan hordozzák a kicsiket. 

"Balin a gyerekeket amíg el nem indul, folyamatosan karban tartják. Hordozzák. Hordozza az anyja, a nagyanyja, a nagybácsi, a testvérei, az összes rokona. Ezek a gyerekek az első kb. 8-10 honapjukat a felnőttek ölelő karjaiban élik meg. És ezek a felnőttek mindig mosolyognak. Olyan természetességgel teszik mindezt, hogy csak gyönyörködtem benne."

TEXTSTART:34023bali:TEXTSTOP
 

Az érintés nyelve még a szavaknál is mélyebb

Horváth Éva, aki kint élt Balin, szintén hasonló tapasztalatokról számolt be korábban a Glamournak.

"Bármikor el tudom vinni egy helyi családhoz a gyerekeket, hiszen nagyon barátságosak. De nem fogunk összejárni a balinézekkel, mert más a kultúrájuk. Nagyon családcentrikusak, ami nagyon becsülendő, és ezt a szemléletet tanítani kellene Magyarországon. Példaértékű, ahogy a rokonokkal bánnak, ahogy az idősekről gondoskodnak. A család nagyjából harminc főből áll, sok figyelemre van szükség. Mindig szívesen látott vendégek vagyunk bármilyen ceremónián, de ennyi rokon mellett nem marad energiájuk a barátkozásra."

Feller Adrienne hozzátette a posztjában, hogy az érintés nyelve még a szavaknál is mélyebb, a gyerekeknek pedig nagy szükségük van rá, hogy megérintsék őket, hiszen:

"Hiába mondod bárkinek, hogy szeretlek, ha ezt nem követi érintés, mindig kérdések maradnak az érzéssel."

Sorozatunk eddigi részei:

• Szüleik ölelő karjában nőnek fel – Bali, ahol mindig kézben tartják a babákat, akik sosem sírnak, csak mosolyognak
• Miért olyan boldogok a tibeti gyerekek? – Bölcsességek, gyereknevelési módszerek egy tibeti édesapától
• Szabad játék, dicséret, együttlét öröme: a dán gyerekek a legboldogabbak a világon
• Életrevaló és magabiztos dán fiatalok – Hogyan nevelik gyermekeiket a világ egyik legboldogabb országában?
• Mélyen tisztelik a szüleiket felnőttkorban is – így nevelik gyermekeiket a romák
• Csokit is ehetnek reggelire – 6 ok, amiért a holland gyerekek a legboldogabbak
• 4 évesen kezdik az iskolát, sosem fáznak és egész nap ehetnek sült krumplit – az angol gyereknevelés titkai
• 7 okos módja a gyereknevelésnek – tanuljunk a zsidó kultúrából!
• Ahol nincs kiabálás, se büntetés, mégis tisztelettudóak a gyerekek: a japán gyereknevelés titkai

Indexkép: Depositphotos.com