Hirdetés Partneri kampány helye
Állatbarát

Tágra nyílt szemekkel…

Tágra nyílt szemekkel, szinte mozdulatlanul néz rám Múr. Az egyébként nagytestű, fekete-fehér félvér sziámi kandúr most kicsinek, törékenynek tűnik, ahogy szfinx – pózba merevedve, semmivel sem törődve, látszólagos egykedvűséggel ül kosárkájuk előtt. Most még az őt játékosan bökdöső fekete palotapincsi sem érdekeli. Csak néz, néz üres tekintettel, étlen – szomjan, már két napja.

Megosztom Facebookon Küldés e-mailben
Tágra nyílt szemekkel…

Akkor vittem el a kosárból a testvérét, a fehér alapon fókaszínű kandúrt, Mirt. Elvittem meghalni. Egy nappal korábban érte a baleset a gyönyörű, égszínkék szemű cicát – baleset, melyet emberi kegyetlenség okozott, szándékosan, gonoszul. A cica után dobott hatalmas terméskő nem ütötte agyon a menekülő jószágot, „csak” a jobb hátsó lába roncsolódott, többszörös nyílt töréssel. Kislányom találta meg a szerencsétlen állatot, aki akkor még egy hang nélkül, de a félelemtől és a fájdalomtól hatalmasra tágult szembogarakkal szenvedett. Az állatorvos elkábította a macskát, hogy el tudja végezni a szükséges műveleteket – röntgen, rögzítés. Semmi biztatót nem mondott.


Mivel csak két háznyira lakik tőlünk, megengedte, hogy hazavigyük a sérült állatot, de figyelmeztetett, fájdalmai erősödtével lehet, hogy elveszíti önuralmát, megvadulhat, sőt bele is őrülhet!!! Reménykedtünk, nem lesz igaza! Amikor elhelyeztük a testvérével közösen birtokolt cicakosárba, megnyugodni látszott a beteg. Múr, az erősebb és nagyobb kandúr mindjárt oltalmába vette, tisztogatta, szeretgette sérült testvérét. Úgy tűnt, mégis rendben lesz minden. Egészen hajnalig!


3 óra után  olyan panaszos, szívszaggató sírásra ébredtünk, amilyenhez foghatót talán soha nem hallottam! Elmúlt a gyógyszerek hatása, s az állat iszonyatosan szenvedett! Úgy sírt, mint egy nagyon beteg, nagyon rémült kisgyerek! Az állatorvos még egyszer adott gyógyszert, de figyelmeztetett, többet nem kaphat! Iszonyatos volt! Mert néhány óra elteltével újra kezdődött a kín, s a fájdalomtól tébolyodott állat eszelősen támadt mindenre és mindenkire! Harapott és karmolt,  s csak már mikor sokkos állapotba került volt lehetőség, hogy törölközőbe bugyolálva, elvigyem őt, meghalni.


Múr azóta  ott ül a kosár mellett, ahol testvére vívta utolsó harcát. Nem nyávog, nem mozdul. Talán azon tűnődik, miért kellett meghalni az egyéves, égszínkék szemű, fehér alapon fókaszínű, félvér sziámi kandúrnak


Én meg azon tűnődöm, lehet, hogy az az ember két macskát ölt meg azzal a kővel? Lehet, hogy Múrt is elveszítjük?

Hirdetés Tartalomközi hirdetési hely
Fontos: A CsaládiNet cikkei tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi, jogi vagy más szakértői tanácsadást. Panasz, bizonytalanság vagy sürgős helyzet esetén kérj személyre szabott segítséget.
Megosztom Facebookon Küldés e-mailben

Ez is érdekelhet

Ellenőrizd idős hozzátartozód személyijét: augusztus 3-án érvénytelenné válhat, értesítést nem küldenek „Bevittük a kórházba, és pár nap múlva már meg sem ismert” – miért válik zavarttá az idős beteg a kórházban, és mit tehet a család? Külön ambulanciát kellett nyitni a szifiliszes gyerekeknek – a legfiatalabb beteg mindössze kétéves volt Tündéreket nézhetnek vérvétel közben a gyerekek – így csökkentik a félelmet a debreceni klinikán A szerepek utáni időszámítás: A női lét láthatatlan forradalma 50 felett Néha ki kell lépni a digitális világból és visszatérni a sajátunkba Egy szétszórt anyuka 3 szabálya, melyek révén a kacatok 90 százalékától megszabadult Nem mindegy, milyen folyadékkal vesszük be a gyógyszert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük