Télen nagyobb a szívinfarktus kockázata – ezekre a jelekre figyeljünk

Egy észak-amerikai kutatás összesen 12 kardiovaszkuláris betegség (mélyvénás trombózis, tüdőembólia, aorta disszekció és repedés, stroke, agyállományi vérzés, magas vérnyomás, szívelégtelenség, angina pectoris, miokardiális infarktus, hirtelen szívhalál, kamrai szívritmuszavar, pitvarfibrilláció) szezonális mintázatát vizsgálta. A kutatók több országot is lefedő felmérésük során arra jutottak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek szezonális tendenciát mutatnak, és legtöbbször a hidegebb, téli hónapokban fordulnak elő. Ennek oka, hogy hidegben a vérerek – köztük a szív artériái is – összehúzódnak, ezáltal megemelkedik a vérnyomás és a véralvadási jellemzők is változnak, mindez pedig megterhelheti a szívet. A szakemberek szerint a környezeti tényezők, például a hőmérséklet és a légszennyezés is fontos szerepet játszanak a kardiovaszkuláris betegségek előfordulásának gyakoriságában, és ez mindkét nemet, illetve különösen az idősebb korosztályt érinti.

Mi történik szívinfarktus esetén?

„Szívinfarktus során oxigénhiány lép fel, melynek következtében bizonyos mértékű szívizomelhalás alakul ki, ami okozhat szívelégtelenséget, szívritmuszavart, a pumpafunkció csökkenését, de akár szívleállást, azonnali halált is. Azért áll elő oxigénhiányos állapot, mert a szívbe vezető artériák valamelyike elmeszesedés, zsíros plakkok képződése vagy vérrög miatt elzáródik, így az oxigénben dús vér nem tud bejutni a szívbe” – mondta Dr. Menyhárt Orsolya, a Budai Egészségközpont kardiológus, belgyógyász szakorvosa.  

Milyen jelek utalhatnak szívinfarktusra?

A szívroham legjellemzőbb tünete a mellkas középső részén, a szegycsont mögött jelentkező erős fájdalom, nyomás vagy szorító érzés, amely kisugározhat a bal kar területére, a vállba, a lapockába, a nyakba és az állkapocsba. Ám az is előfordulhat, hogy nem intenzív a fájdalom, hanem csak egy bizonytalan mellkasi diszkomfortérzés jelentkezik. A hideg verejtékezés az infarktus másik jellemző tünete, de előfordulhat nehézlégzés, szédülés, hányinger, hányás, szapora szívdobogás, halálfélelem, megsemmisülés-érzés is.

Ezeknek a tüneteknek a hátterében több egyéb betegség is állhat, ezért bármelyiket is tapasztaljuk, mielőbb forduljunk orvoshoz, súlyos esetben pedig azonnal hívjunk mentőt. Egyrészt minden mellkasi fájdalom alapos orvosi kivizsgálást igényel, másrészt, ha valóban szívinfarktusról van szó, akkor kulcsfontosságú, hogy minél hamarabb szakszerű ellátást kapjunk, hiszen annál nagyobb az esélyünk a túlélésre és a maradandó egészségkárosodás veszélyének elkerülésére. 

Szívbetegként mire figyeljünk fokozottan télen?

Hideg időben az erek automatikusan összehúzódnak, ami anginás mellkasi fájdalmat vagy akár szívinfarktust válthat ki.  Ezért szívünk egészségének védelme érdekében figyeljünk rá, hogy ne tartózkodjunk hosszabb ideig a hidegben, ha tudjuk magunkról, hogy valamilyen szívproblémával küzdünk. Ilyenkor ne végezzünk megerőltető fizikai aktivitást, legyen az sport vagy hólapátolás. Ez főként az idősek esetében fontos, akik már nem feltétlenül érzékelik, ha csökken a testhőmérsékletük.

 
Melyek a szívroham kockázati tényezői?

„A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás, a cukorbetegség, a dohányzás, a tartós stressz, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód mind olyan probléma, melyek közül akár már egy megléte is veszélyeztetetté tehet bárkit a szívinfarktussal szemben. Bár a genetikai hajlam is közrejátszhat, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az öröklődésnél többet számít az életvitel minősége. Tehát a szívroham megelőzése érdekében érdemes elkerülni a felsorolt kockázati tényezőket, és odafigyelni a rendszeres testmozgásra, az egészséges táplálkozásra, illetve a hideg évszakokban a megfelelő öltözködésre is. Fontos továbbá, hogy 40 éves kor felett panasz nélkül is érdemes megfontolni egy kardiológiai kivizsgálást rizikófaktorok jelenléte mellett" – hangsúlyozta a Budai Egészségközpont szakembere.